Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása igazolják a gyűjtemény korábbi tulajdonosát: a művész - vagy maga a gyűjtő - támasztékként használta a kartonlapokat a vékony és sérült metszetlapok megerősítéséhez.20 Olykor a fölkasírozott skiccek hátoldalára is rá került Zsótér Andor jellegzetes gyűjtői pecsétjele. A kiemelkedő jelentőségű rajzkollekció addig ismert lapjait 2004-ben Jávor Anna részletes lajstromba sorolta, és a földolgozását publikálta. Ugyanakkor mindeddig elmaradt, illetve 2015- ben sajnálatosan félbeszakadt a két intézmény birtokában is megtalálható Zsótér-gyűjtemény egyéb grafikai lapjainak a provenienciai kutatása és teljes feldolgozása.21 A városi múzeumban 1955-ben mintegy 40 darab fölkasírozott Zsótér-pecsétes toll- és tusrajzot külön leltárba soroltak - közülük egy-egy grafika hátoldalán külön Kracker-rajzvázlat rejtőzött -, a tételes lajstromba vétel azonban nem érintette a metszet és rézkarc gyűjteményi részt. A kutatás 2014-ben a Somogyi-könyvtárban 13 darab addig fölfedezetlen Zsótér-grafikát azonosított - köztük Kracker két művét, a Dreispitzkalapot viselő Vonuló császári-királyi dragonyosok (6. kép) és a Szent Imre-variációk című tollvázlatot. Az újabb nyilvántartást elkerülő lapok a Közművelődési palotából 1983-ban átköltözött könyvtár helytörténeti gyűjteményében lappangtak.22 Mindezek, ha az egykori kollekció lapjainak mennyiségét nem is növelték jelentősen, gyarapodott a nyilvántartott, dokumentált jelenetek sora. Sajnálatosan azonban mintegy tíz lap sorsa még bizonytalan 20 MFM, Képzőművészeti gyűjt.: Rézmetszet (Zsótérmetszetgyűjtemény, 16. sorszámmal), régi múzeumi ltsz.: 939/19. — Pieter de Jode II (1606-1674): A jó kormány allegóriája, 1640-1674 k. - Peter Paul Rubens képe után, Gillis Hendricx (flamand) nyomata. 21 Ennek egyik oka volt, hogy a Zsótér-kollekció két helyi intézmény birtokában található, de közrejátszik a raktári rejtettség és a részletes nyilvántartás hiánya is. 22 Vonuló császári-királyi dragonyosok, 1760 körül. Első publikálás. - Toll, tus, szürke lavírozás, 170x26,5 mm. Hátoldalon pecsét (Zsótér 48.) és leltári számok (916/17, sz. 4., F.b., 6/a.; Szent Imre-variációk, 1770-1779. Publikálatlan. - Rajz, toll, ceruza, 190x310 mm. Hátoldalon pecsét (Zsótér 64.) és leltári számok (956/19, sz. 4., F.b., 6/a.) — Felmérés: Szabó Tamás, Sebő Judit és Papp Andrea, 2014.; dokumentáció: jávor Anna, 2015 (kézirat). az egykor beérkezett gyűjteményből: hiányhoz vezetett az 1950 és 1983 közötti, szervezetileg különváló könyvtár- és múzeumigazgatás, az épületen belüli átrendezések, a tárolt gyűjtemények közötti átcsoportosítások, végül pedig a könyvtár új helyre költöztetése. A helyzetet rontotta, hogy 1954 előtt nem készült a teljes grafikai lapállományról részletes lajstrom, sem műleírás. A rajz- és metszet-együttes 2015. évi kutatása és revíziója során ellenőrzésre került a Zsótér Andor által adományozott, szinte elfeledett egyéb történeti tárgy, így a római és középkori pénzgyűjtemény, illetve egy-egy várostörténeti emlék is. Napjainkra közismertté vált a tudományos munkával meghatározott szegedi Krackergyűjtemény - sikeresen tisztázva a korábban fölvetett mesterkérdéseket is (Jávor 1979, 2004, 156; Szelesi 1975, 80). Hálás az utókor a Joó család tagjainak, akik az egykori mappát értékként kezelték, nem utolsósorban lekötelezettje a megőrzésért Zsótér Andornak is, a nagylelkű mecénásnak és műbarátnak, aki végül a barokk mester gyűjteményét - ha nevének tudása nélkül is - a megalakult szegedi városi múzeumnak adományozta. Zsótér Andor az 1879-es szegedi árvízkor több lakó- és üzletház tulaj donosa, örököse vagy azok egyik építtetője. (7. kép) A vízáradatot átvészelte mindegyik kő- és téglaépülete - értesülünkaZsótér-rokonTápay-Szabó Lászlónak 1929-ben az 1879. március 19-i egyik kárbecslő fölmérés alapján összeállított részletes leírásából (Tápay-Szabó L. 1929, 6).23 * A Széchenyi 23 A Víz előtt Felsővároson Zsótér Jánosnak és családjának 1818-tól több háza is állt az egykori Kis Tisza (vagy Sándor Réve) holtág külső szélén. A legfontosabb és legrégibb a Rácz piac utca / Felső Tiszapart 3. szám alatt épült kerti-háza és magtára (874. régi számon) már 1833 előtt állt a hajdani a sópajták mellett. (A nagy telket fiai öröklik, az „ősi" házat Zsótér Antal és felesége alakítatja át 1875-ben; mellette Andor épít új udvarházat 1878-ban.) A másik Zsótér János-féle ház az 1825-ben már birtokolt 835-837. sorszámú telekrészen épült ki - közös tulajdonban testvérével, Ferenccel. A távoli Búza piacon 1833-ban építkezett, majd ugyanott 1840-ben megvásárolta Voeljáner Sámuel emeletes házát (P. 442. sz.) (T. Knotik 2013, 4). - Árvay József szomszédságában Zsótér János birtokába került 1840 körül a hajóépítő Ökrös család 240
