Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása téri, újjáalakított családi és üzleti bérpalotája a víz elől menedéket keresők tömegét fogadta be. A felsővárosi Zsótér-házakban a reprezentációt szolgáló társalgó és könyvtár polcain elsősorban közgazdasági és művészeti könyvek, továbbá magyar, német és francia klasszikusok sorjáztak (Czimer 1929,202). Az 1845-től már létező Zsótér-bibliotéka a városban a harmadik legjelentősebb házi könyvtár volt: 2430 kötetet számlált - adta közre a különleges számadatot 1886-ban a kortárs kutató (György 1886, 522, 562). A tudományszakok szerint nyelvészeti, bölcsészeti, történet-, állam és természettudományi könyvekből 679 darab volt, ugyanakkor a tékájuk magában foglalta ismert hazai művészek festményeit (Térey 1913, 80)24 és számos rajzot is. A Zsótér-Vékes házaspár (8. kép) rendszeresen vendégeket fogadott mind a Maros utca 11., mind a Maros utca 27. szám alatti - a későbbi Zsótér utca 1. kereszteződésében átépített - többszobás udvarházukban. (9. kép) (Az örökölt régi Zsótér-háztelkek az 1841. évi Giba-térképen a Rácz piacz utca elején a 865. (Felső Tiszapart 3.), illetve a Kis Tisza utca 850. számmal azonosak.) A műpártoló család „szalonja és ebédlője az 1848 előtti szegedi intelligencia ízlését hordja magán és a kései barokk és biedermeier ízlés vegyülékét láthatjuk rajta.” „A Felmayer-család hagyatékából való muzsikáló óra opál oszlopok által tartott díszkapus csarnokban van elhelyezve.” „Zsótérné volt udvarháza, a Maros utca 27. alatt. Atellenben, a mai Festő utcában, a régi Vargák utcája 890. sz. alatti épület is a Zsótér család háza volt az 1841 előtti időkből, ahol Zsótér Andornak is több gyermeke látta meg a napvilágot. Andor apja 1861. november 16-án hunyt el a felsővárosi Gazdagék utcája 3. szám alatti (a mai Retek utca legelején) örökölt portáján, „1. János” házában. (Balla-térkép, 318.) Zsótér Andor a megörökölt vagyonrészéből a felsővárosi Kis-kaszinó építésére (1870/71) is áldozott. A belvárosban két nagy téglaépület fűződik a Zsótér névhez: a ma is álló, még az apjának, Zsótér Jánosnak Dercsényi János bárótól 1844-ben vásárolt épület, amelyet Zsótér Andor 1866-ra újjáépíttetett, és az 1872-73-ban emelt Új-Zsótér-ház. — A helytörténész a vizet túlélt házak fölsorolását (1929) az egykori kárbecslő Hoffer Károly, Várady Ignác, Arleth Ferenc és Zimmermann Henrik építészek 1879. március 19-i fölmérései alapján közölte. 24 Mint például: id. Markó Károly, ifj. Markó Károly és Markó Ferenc képei. (9. kép) pazar asztalánál egykor híres emberek: Schweidel [József honvéd] tábornok, Klauzál Gábor, Horváth Mihály, Perczel Mór, Klapka György, Tisza Lajos, Mikszáth Kálmán foglaltak helyet" - mutatja be Czimer vélhetően a Maros utca 11. alatti udvarház enteriőrjét (Czimer 1929, 202). Ismert, hogy gyűjteményük legszebb darabjait kiállításra át is adta a házaspár: így az 1891. április elején a Tisza szálló nagytermében megrendezett bemutatóra, ahol Zsótér Andoré mellett további helyi műbarátok, mint a Fluck, Lengyel, Odry, Salamon, Letzter és Keglovics családok festményei, grafikái szerepeltek. A Szegedi Nőiparegylet gondozásában szervezett eseményt a városban Keméndy Nándornál vendégségben tartózkodó Jókai Mór nyitotta meg. A tárlaton több, így Joó Ferenc alkotás is látható volt az ismert hazai és híres külföldi festők művei között (Szelesi 1957,199-200).25 1892 júliusában Zsótér Andor a Tisza Lajos krt. 7. szám alatti saroktelken (10. kép) új udvarház építésébe kezdett26 * - a négy utcára nyíló, az angol neogótikát idéző kúria illett az év tavaszán kapott nemesi ranghoz. A hatalmas úrilak Kossuth (ma Sóhordó) utcai szárnyát Zsótér Sarolta (1861-1947), a nagykereskedő lánya még öt évtized múltán is lakta (36. kép). A tizenöt Zsótér-utód sorában ötödikként született leány őrizte a családi vagyon szétosztása után még Szegeden maradt műgyűjtemény mintegy 15 darab „klasszikus” festményét, családi arcképeket - köztük a Joó Ferenc festette Zsótér-portrét -, továbbá négy-öt nagyszekrénynyi könyvet, bennük Jókai híres, 100 darabos, dedikált, gyűjteményes sorozatának (1894-1907) díszkiadását. A tékában megtalálható volt Dugonics András első (1769) nyomtatott munkája, és 1705-ből egy orvosi szakkönyv is. A Kossuth Lajosról festett arckép 25 A képkiállítás. SzN 1891. ápr. 10., 3.; A nőipari egylet kiállítása. SzN 1891. ápr. 12., 5. 26 A nagy háztelket eredetileg négy utca határolta: Dugonics utca / Kossuth utca 2-4. (= Sóhordó u. 2.) / Szt. György u. 2. / Tisza L. krt. 7-9. — MNL CsML, Szeged: IV. B. 1414. Építési Törzskönyv 5. Sz-Z. (Tisza L. krt. 7-9.) Szeged sz. kir. város mutatói -»és levéltári számai: 16520/1892^; 23246/1893. nov. 7.^7730/1892, 14932/1892. 241
