Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása állította össze a saját kutatásai és följegyzései, továbbá nagynénje, Zsótér Sarolta Róza [1861-1947] közlései és unokabátyja, Tápay- Szabó László [1874-1941] útmutatása alapján [Popp 1940].12 A nemzetség első ismert alapítója Zsótér György (sz. 1720 körül] marhakereskedő volt, aki föltehetőleg Gyöngyösről Mindszenten át érkezett a Szeged közeli, akkoriban különálló Felszegedre, a mai Szeged-Felsővárosra. Házasságát Tóth Annával 1748-ban sokszoros gyermekáldás követte. György unokája, a hajósgazda, só- és gabonakereskedő Zsótér János [1788-1861] - Zsótér Andor apja - már „tiszai flotta", több kő- és téglaház tulajdonosa, akinek korábbi frigyéből három fia származott: e Zsótér-féltestvérek közül csak Zsótér Ferenc [1818-1876] élte meg a felnőttkort. Szerepel a Balla-térképen [1777] a Zsótér família legelső két ismert lakóhelye, Györgynek és János nevű testvérének háztelke - közel a minoriták templomához. 1818 és 1822 között a „nagy" vagy „öreg" Zsótér János már a sóházak közvetlen közelében, a feltöltött Kis Tisza vagy Sándor Réve nevű mellékág szigetének partján, a Rácz piacznál épített magának új házat [T. Knotik 2013, 7]. [3. kép] A sót is szállító kereskedő hajói, melyekből egy Zsótér-leszármazott szerint hat darab volt - szemben a népszerű legenda kilencvenkilenc dereglyéjével -, a Tisza mindkét partján dokkoltak. „A nép elhitte, hogy Szegeden valaha negyvenezer halász lakott; ez éppen olyan közhit, mint az, hogy dédanyám testvérének, öreg Zsótér Jánosnak, csak azért volt 99 hajója a Tiszán, mert csak a királynak 12 Popp Elemér Zsótér János dédunokájaként született. Anyja Zsótér Terézia (1843-1925], apja, a huszár Popp Nándor (1835-1896], Miksa mexikói császár expedíciós hadtestének tüzérkapitánya volt. — Popp Elemér: Genealógiai táblázat - a szegedi Zsótér nemzetség leszármazásáról és rokoni kapcsolatairól, 1940. Grafikai ábra, több vázlatrajzra bontva - Zsótér András (sz. 1930] birtokában. — Az elektronikus formára szerkesztést Zsótér Andor leányági ükunokája, Heumann Elisabeth megbízásából végezték, Pálmai József (sz. 1940] tanácsadásával. Másolatot 2010-ben a Móra Ferenc Múzeum adományként kapott; az adathiányos ábrákat egyházi regiszterek alapján pontosította és kiegészítette Szabó Tamás (sz. 1955] művészrestaurátor 2011 és 2018 között. volt szabad 100 hajót tartani. Ezzel szemben a valóság az, hogy Öreg Zsótér Jánosnak csak hat hajója volt, bár mindenesetre több mint Szegeden bárkinek" (Tápay-Szabó G. 1933,78). A rendelkezésre álló levéltári adatok szerint a hajósgazdának 34 tetejes [bőgős] hajója és 24 tető nélküli luntrája volt. Ha a számadatokhoz beszámítjuk az apja és a testvére, Ferenc családjának hajóit is, Szegeden csakugyan a Zsótér családé volt a legnagyobb tiszai vállalkozás a 19. század első harmadában [Bátyai J. 1988, 5). Zsótér János első frigyéből hat gyermeke származott. A Feró Teréziával [1805-1855] 1823 júliusában kötött második házasságából 1824. november 24-én, első fiaként született Zsótér Andor [Heumann 2011,12-19).13 Jóllehetaz újszülöttet András néven jegyezték be a György-templom14 anyakönyvébe, évtizedek múltán a város helytörténetében Andorként vált közismertté. 1860-ban a Zsótér-fiúk apja ismét nősült, azonban rá egy évre elhunyt. E törvényesített kapcsolatából- az utószülött, Teréz nevű kislányával együtt- összesen öt gyermeke származott. [Közülük a hajós halálakor három maradt árván.) 1861- ben jelentős vagyont örököltek a Zsótér-fiúk: a templom Historia Domusa szerint „több házat és több kereskedő hajót."15 (4-5. kép) Zsótér Andor a város tanácsának választott képviselőjeként hosszú időn keresztül befolyással bírt Szeged gazdasági, politikai és társadalmi életére. A nemzetgazdászt érdemeiért, és a 19. századi Szeged közéletében vállalt szerepéért Ferenc József 1892. április 21-én kelt királyi kiváltságlevele nemesi rangra emelte és feljogosította a „szatymazi” előnév használatára.16 13 SzGyt esk. anyakv. III., 1823.197. — A családról több adat téves Czimer és Haberman közlésében. 14 A leromlott állapotú, iskolává alakított (1859) Árpádkori Szent György plébániatemplom („puszta templom") parochiájának matrikuláit 1789-ben átvette a letelepült (1740) minorita rend szomszédos új Szent Miklós temploma (Bálint 1963,121.; Csongor 2007, 9., 16-22.; vö. Cs. Sebestyén 1938). 15 MNL CsML SzGyt (minorita rendház) iratai (Napló/”Historia Domus", 1861-1887), XII.6.a. 23. 16 „Zsótér Andor és mindkétnembeli valamennyi törvényes leszármazottja és maradékainak, jövendő örök időkig” adományozott nemesi kiváltságlevele: Királyi Könyvek 69.716/b (305/1892). Budapesti közlöny, 1892.97. sz.; MNLOL 00190069391-394.MNLeng.09/1142/2014. 238
