Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása Kracker-mappa - Zsótér-bibliotéka Zsótér Andor olajképe történeti értékében válik kiemelten fontossá, a néhai könyvbarát és műpártoló tevékenységének ismeretében. 1899 augusztusáig a mecénás birtokolta az Egerből származó, darabszámban viszonylag csekély, ám Közép-Európában egyedülálló grafikai gyűjteményt, amelyet a helyi múzeumnak ajándékozott. Ekképpen Zsótérnak a fiatal korában készített portréja kiemelkedő jelentőségű, jóllehet egy művészettörténeti szakvélemény szerint a 19. századi magyar festészet korai periódusának „egyik figyelemre méltó darabja."17 Zsótér grafikai gyűjteményében - egy azóta elkallódott barokk kori mappában - szakrális témájú metszetek, rézkarcok, vázlatok, oltártervek, litográfiák és más mesterek alkotásairól készített másolatok, továbbá lavírozott toll- és vöröskréta-rajzok sorjáztak.18 Valószínűleg a múzeumi ajándékozás idejére már feledésbe merült a gyűjteményen belüli szignálatlan rajzok, toll- és tusvázlatok krackeri szerzősége. Nem tudhatta a műgyűjtő-bibliofil, de a mappát számára minden bizonnyal átadó Joó Ferenc sem, hogy a 18. század első harmadától a „nagy ívrétű könyv” lapjai Johann Lucas Kräcker (1719-1779), az egri lakossá lett bécsi születésű - a dédszülei révén cseh-morva származású - templomfestő grafikai kollekcióját gazdagították (Jávor 2004). „Az együtt megőrzött sorozat bizonyára magának Krackernak a gyűjteménye, amelyet fiatal korától kezdve magával hordott és egyre bővített, hogy - a kor szokása szerint - újabb megbízóinak e rajzokkal is bemutathassa művészi képességeit, elgondolásait. Jónéhány magyarországi oltárhoz találunk itt tervrajzot" - írta 1979-ben a kérdéskör nemzetközi kutatásának folytatásakor Jávor Anna művészettörténész a fővárosi kiállítás katalógusában (Jávor 1979, 7). Kracker mester életében az akár több száz darabból álló lapgyűjtemény rajzai festői mintakönyvként 17 Petrovits Elek az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igazgatójának álláspontja: továbbiakban -> SzM irattára: 8/1921. jan. 6. 18 MNL CsML Szeged Város tan. iktató iratai: 8797/1899. aug. 8.; 31415/1899; 3215/1899. szept. 7.; Somogyikönyvtár, 1899/193. szolgáltak. A mappa nagy részét előképek és rajzvázlatok alkották, ezeket a Mester vázlatként alkalmazta a magyar, morva, szlovén, osztrák és cseh területeken sorra épült katolikus templomok oltár- és falképek terveinek megfestésénél a barokk virágkorában. A kiadvány még nem szól arról, hogy a rajzválogatás a szegedi múzeum Zsótér-gyűjteményének része lett volna, és nem szerepel a katalógusban tulajdonosi „közvetítőként" a Joó család neve sem. A szegedi múzeum szakembere is mindössze az ajándékozó hajósgazda nevét említette meg egy fővárosi szaklap 1971. évi kiadásában: viszont nem Krackernek, hanem más barokk mestereknek tulajdonítva a rajzokat (Szelesi 1971,23,30). A grafikák Szegedre kerülésében az egyik legfontosabb közvetítői kapocs Joó János Mátyás (1807. febr. 14.-1874. nov. 29.), a szegedi születésű egri rajztanár lehetett. Szerepét a szakirodalom először 1984-ben vetette föl, mint aki közreműködhetett a grafikáknak Egerből Szegedre juttatásában (Jávor 1984, 208/18; 2004, 156). Unokaöccse, Joó Ferenc átvevőként 1844 tájékán kapcsolódhatott be a rajz- és metszetművek sorsába, mert ez idő tájt kezdő portréfestőként az egri érseki palota képtárában végzett másolásokat; az átadás ilyenformán akár érseki jóváhagyással is történhetett. — Arra a dilemmára, hogy a gyűjtemény legutolsó birtokosa mikor és milyen úton jutott a művekhez, vagy hol tarthatta „nagykönyvét” a hivatalos adományozásig, a kutatás részadataiból vonható le következtetés. Bizonyítást, hogy Joó Ferenc is birtokolta a grafikai gyűjteményt, a metszeteknek 2015-ben megkezdett kutatása és beható vizsgálata során nyert. Előkerült ugyanis a festőnek Egerben készített néhány skicce egy-egy németalföldi barokk nyomat hátoldaláról, így a belvárosról 1844-ben készített veduta rajza, amelyen a török kori mecset jellegzetes alakú minaretjét és a szervita templom tornyát örökítette meg.19 Ezek az eddig rejtőző Joó-rajzok 19 A korabeli rajz nagy valószínűséggel a mai Dobó tér bal oldalát lezáró - korábban a Centrum Áruháznak helyet adó - polgárház elődjének az emeletéről nézve készült. — Külön köszönet Kiss Péter könyvtáros-helytörténésznek a helyszín pontos meghatározásáért, 2018. 239
