Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Tasiné Csúcs Ildikó - Kovács Nikolett Alexandra - Tasi Domokos Attila: Mit tudunk Ráth Istvánról, Szent-Györgyi Albert tőkés támogatójáról?
Tasiné Csúcs Ildikó-Kovács Nikolett Alexandra-Tasi Domonkos Attila Mit tudunk Ráth Istvánról Szent-Györgyi éles hangú levelet intézett Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Az 1946. október 18-án kelt levélben a professzor jelezte, hogy az intézet részére korábban kért támogatást nem kapta meg, emelés helyett csökkentették a dotációját. A kiutalt összeg az intézet költségvetésének egy harmad részére volt elég, egy harmadot más forrásból szerez be, a maradékot pedig saját vagyonából fedezi. Kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a szükséges összeget, ellenkező esetben bezárja az intézetet és elfogadja egyik külföldi meghívását (Nagylaki 2012). A Minisztertanács 1946. október 30-án, erre reagálva, évi 150000 forint hitelt engedélyezett a tudós intézete részére (Szűcs 2003, 1605), de a következő megjegyzéssel: „Szét lett küldve a társminisztereknek. Eldöntendő vajon egy hónapra vagy havonta rendszeresen kapja, és a kultusztárca terhére kell folyósítani, de erre póthitelt kell adni." Ezzel közel azonos időben Szent-Györgyi és Ráth közös útlevélkérelmet adtak be az Egyesült Államokba történő utazás céljából, ami fontos magyar érdeket szolgált, és amita Minisztertanács jóváhagyott. 1946 novemberében súlyos sajtótámadás érte a Servita Rt.-t. A Szabad Nép november 3-i, 249-es számában cikk jelent meg ismeretlen szerző tollából „Több millió forintot keresett egy gyár a penicillinen" címmel. Szent-Györgyi és Ráth felháborodásukat a Bán Antal iparügyi miniszterhez írt közös levelükben fejtették ki. „A cikk rosszhiszeműségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy több millió forintos keresetről beszél akkor, amikor a penicillin behozatala óta máig összesen 267000 forintot forgalmazott a Servita Rt. penicillin eladással. Köztudomású, hogy a Servita Rt. igen nagy mennyiségű penicillint oszt szét állandóan olyan fizetni nem tudó betegek között, aki a hivatalos ingyen gyógyszer megszerzésének bürokratikus útját nem tudják megjárni." - írták. Szent-Györgyi külön levélben tiltakozott, és sajtó-helyreigazítást kért Molnár Eriknépjóléti minisztertől is. Hangsúlyozta, hogy a „Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Rt.-nél került először szabad forgalomba penicillin az egész világon" és nekik köszönhető a gyógyszerellátás javulása hazánkban (Nagylaki 2012). A kutatás eddig sajtó-helyreigazításról nem tud, de a történetírás számon tartja a politikai légkör kiéleződését, a következő évben Nagy Ferenc miniszterelnök kommunisták általi lemondatását és a hazai „reakciós", tőkés körök elleni felfokozott kommunista propagandát. Ennek esett áldozatul Ráth István is, akinek „rejtélyes eltűnése" kitűnően mutatja be a megsemmisítő kommunista gépezet működését. A felgyorsult eseményeket a Kis Újság hasábjain (a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt lapja) követhetjük nyomon a legjobban. A lap 1947. június 28-i, szombati számában a második oldalon a következő kis hír áll: „Ellopták a Servita gyógyszergyár autóját a sofőrrel együtt." Majd leírja, hogy előző nap feljelentést tett a cég, hogy a Pannónia u. 8. sz. ház elől a Wabag svájci gyógyszerbehozatali cég gépkocsiját sofőrrel együtt ellopták. A gépkocsi egy nyolchengeres, öt személyes, feketére lakkozott Cadillac volt. A sofőr, Schmidthoffer János a Servita legmegbízhatóbb alkalmazottja volt és valószínűleg „egy veszedelmes gengszterbanda bűntényéről van szó". A következő 1947. június 29-i, vasárnapi számában már a címlapon szerepel a bővített hír: „Rejtélyes módon eltűnt Ráth István, a Műegyetem díszdoktora", majd a harmadik oldalon a következő címmel részletezi az eseményeket: „Rejtélyes körülmények között eltűnt Dr. Ráth István, a Servita Rt. vezérigazgatója". A cég egyik igazgatója nyilatkozott: „Az egyébként Svájcból kölcsönkapott Cadillac gépkocsi mellett nemcsak a sofőr, hanem az Rt. vezérigazgatója is eltűnt." „Lehetséges, hogy nem rablás, hanem szökés történt?" - villantja fel a lehetőséget az újságíró, majd bemutatja az igazgatót és a céget. Ráth a háború után jött Magyarországra és Budapesten egy nagy nemzetközi szállítócéget alapított. A háború után a Hungária Műtrágyagyár és a belga Solvay csoport közreműködésével létesítette a Servita Gyógyszervegyészeti Rt.-t, amely az első penicillint hozta be az országba és később új gyártelepén penicillingyártásra is be akart rendezkedni. Május végén, június elején hosszabb üzleti tárgyalásokat folytatott külföldön: Brüsszelben, Londonban. Majd a következő részben újabb, rejtélyes gépkocsilopásról számolt be az újságíró szintén sofőrrel együtt tűnt el egy másik gyár gépkocsija. A főkapitányság erélyes nyomozást indított az ügyben. 121