Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Szűcs Judit köszöntése
Szűcs Judit köszöntése 2017. május 30-án a Magyar Néprajzi Múzeum dísztermében ünnepelte kollégái, barátai és tisztelői társaságában hetvenedik születésnapját a Tari László Múzeum nyugalmazott igazgatóasz- szonya, Szűcs Judit néprajzkutató. Az alkalomra Fodor Péter történész - jelen sorok írójával karöltve - Sodrásban címmel köszöntő kiadványt szerkesztett tiszteletére. A 31 írást tartalmazó kötetbe elsősorban történeti, régészeti, irodalmi és nyelvészeti témájú munkák kerültek: olyan meglepetésnek szánt írások, melyek közel állnak Szűcs Judit kutatási területeihez. Az ünnepelt munkásságát egykori múzeumi „sorstársa” és barátja, Bárkányi Ildikó méltatta. Sorai pontosan körvonalazzák Szűcs Judit eddigi kutatói életművét, hozzátenni igen nehéz - ám a tanítvány szemüvegén keresztül nem lehetetlen! Szűcs Judit református iparos családban született Szentesen. Magyar és orosz szakos tanári diplomájának megszerzése után figyelme a hagyományos néprajzi témák felé fordult. Már az 1970-es évek végén bekapcsolódott a honismereti, önkéntes néprajzi gyűjtői és nyelvjárási gyűjtőmozgalomba. Első írásait a szentesi népélet és népszokásoknak, valamint az emberi életfordulók bemutatásának szentelte. A népi táplálkozás rendje valamint a kisiparosok és parasztok társadalomnéprajzi vizsgálata a kezdetektől fogva élénken érdekelte. A pálya iránti elkötelezettségének bizonyítéka az a napjainkban is kéziratban lévő, 1983-ban Tálasi István professzornál megvédett bölcsészdoktori értekezés, melyet Szentes város népi táplálkozásáról készített. Az akkoriban szegedi kollégiumigazgatóként munkálkodó néprajzkutató meghívást kapott Csongrádra, hogy vállalja el a helyi múzeum vezetését. Mivel a Tari László Múzeum a Csongrád megyei múzeumi hálózat része volt, a szegedi kollégák segítségére is számíthatott. Szűcs Judit az első naptól fogva határozottan és eredményesen képviselte az intézmény érdekeit. Ez az egy kézben összpontosuló, céltudatos vezetési stílus minden szempontból jót tett a múzeumnak. Alig néhány év leforgása alatt könnyen átlátható, szerethető intézmény formálódott kezei között. Egy ilyen „jól karbantartott", odafigyeléssel igazgatott múzeum esetében szinte törvényszerű, hogy hangulata a vezető egyéniség belső világát is tükrözi. Szűcs Judit az egységes arculat mellé élő „tartalmat" is adott e múzeumnak. Első, nagyobb feladata a Gyökér utca 1. számú tájház berendezése volt 1985-ben. A példaértékű alapossággal végzett munka eredménye hiteles, a választott korszakot hűen megjelenítő kiállítás lett, mely harminc esztendő elteltével is büszkesége a városnak. 1986-tól 2006-ig közvetlen munkatársa Erdélyi Péter történész volt, kivel egyetértésben, egymás munkáját segítve és elismerve dolgoztak húsz esztendőn keresztül. Ez a kicsiny, ám annál inspirálóbb múzeumi műhely hiánypótló írásokat adott Csongrád városának: sorra születtek a település történetét és néprajzát feltáró tanulmányok, melyek többnyire az általuk alapított 9
