Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Történettudomány

Tasiné Csúcs Ildikó Hogy a tudomány ne legyen mostohagyermek" - Szent-Györgyi Albert és a szovjetek a tehetségek felkarolását, azonban ebben nem talált követőkre a munkatársak között, ahogy erre önéletrajzi írásában is panaszkodik.11 Külön értekezés tárgyátképezhetné a nevelés területén végzett közéleti tevékenysége. A Szovjetunióból hazaérkezve azonnal hozzáfog a magyar tudományos rendszer megreformálá­sához. Helyzete jobb, mint a háború előtt volt, hisz 1945. június 19-től Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosvegytani tanszé­kének kinevezett nyilvános rendes tanára lett.12 Korábbi mellőzöttségéről ő maga nyilatkozott a Népszabadságnak így: „Emlékszem, miután a Nobel-díjat megkaptam felkeresett a labora­tóriumomban Hóman Bálint miniszter, akivel én sosem voltam jó viszonyban. Azt mondta: »Hallom Albert, hogy az, amit te csinálsz, a C-vitamin, egy nagy svindli. De nem baj, azért csak csináld, leg­alább több paprikát fogunk eladni külföldön«. És Horthy is ilyen volt. Amikor egyszer kaptam valami érdemjelet, és meg kellett köszönni, Horthy az egész audiencián csak a lovakról beszélt. Mondta is ne­kem a szárnysegédje: úgy látom a főméltóságú úr összetévesztette a következővel. Az ugyanis egy lókereskedő volt. Amire én azt feleltem a szár­nysegédnek: nem baj a lovakhoz én értek, de mit fog a lókereskedő mondani, ha a főméltóságá ár vitaminokról kérdezi."13 Közismert a szakirodalomból, hogy azl940-es évekbeli szegedi egyetemi vezetői működését nem jó szemmel nézte a fővárosi keresztény szocialista sajtó. Budapesten a Függetlenség és az Egyedül vagyunk című újság hasábjain intézkedéseit erősen támadták14 (vö. Miklós 2011, 109-122) és tanít- ványi visszaemlékezésekből is tudjuk, hogy még a Pesti Hírlap híreiben is némi tartózkodást lehetett 11 Szent-Györgyi Albert; On scientific creativity. Perspectives in Biology and Medicine. Vol. 5. N. 4. pp. 173-178. (1962.winter) A saját egyéniség hitelessége. Szent- Györgyi Albert a tudományos kreativitásról. Közreadta és magyarázatokkal ellátta Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. Szeged, a város folyóirata. 28. évf. 4.SZ. (2016. április] 26-30. 12 Kinevezését Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi minisz­tertől kapta .Szent-Györgyi Albert kinevezése Budapestre. (Szabó - Zallár 1989, 326, 205. sz. dokumentum). 13 Vajda Péter; Szükséges a barátság a Szovjetunióval. Szent-Györgyi Albert nyilatkozik a Népszabadságnak. Népszabadság 1984. augusztus 19. 7. 14 Függetlenség 1941. március 6. és 23. és Egyedül vagyunk 1944. ápr. 21. tapasztalni vele kapcsolatban (Varga 2008). A kutatásból ismert, hogy kultúrpolitikai tevé­kenységet szívesen f oly tatottvolna Budapesten, hisz közvetlenül a Nobel-díj elnyerése után 1938 tavaszán közvetítő útján kapcsolatba lépett Bethlen István volt kormányfővel, "de a gróf nagyon bizalmatlan volt vele".15 A demokratikus politikai ellenzék felkérésére, nemzetmentési szándékkal vállalta fel az isztambuli küldetést16 is, hogy elősegítse hazánk mielőbbi kilépéséta háborúból. Nem rajta múlott,17 hogy ez nem sikerült, sőt személye ezek után a német titkosszolgálat látókörébe került és a háború végéig fokozott életveszélyben volt. Mindezen előzmények ismeretében kézenfekvő volt, hogy a szovjet megszállás idején felfokozódik közéleti aktivitása, hisz maga mögött tudhatta a szovjetek támogatását is. 1945 februárjában a szovjetek közvetítésével személyes beszélge­tést folytat Rákosival, aki megígéri neki, hogy létrehozzák az Országos Köznevelési Tanácsot, ami a kultuszminisztérium felett álló szerv lesz és ennek a tudós lesz az elnöke (Bay 1990,139], Külön felkérésre18 vállalta el az 1945. június 9-án alakuló Magyar-Szovjet Művelődési Társaság tiszteleti elnöki címét. Az alakuló közgyűlésen19 * még részt venni sem tudott, mert éppen Moszkvában volt az említett akadémiai ünnepségeken. A második szovjet útról visszatérve a tudomá­nyos rendszer reformját rendhagyó módon azzal folytatja, hogy Bay Zoltán biztatására létrehoz egy saját akadémiát, a Magyar Természettudományi Akadémia névvel. Az 1945. szeptember 6-i ese­ményről és az akadémia küldetéséről a Zilahyval közösen szerkesztett Irodalom-Tudomány c. folyó­irat számol be a legrészletesebben. A történelmi 15 Szent-Györgyi a gróf tudomására hozta, hogy szíve­sen vállalna kultuszminiszteri tárcát egy új nemzeti kormányban. „ Húsz év kulturmunka után látja a hi­ányokat és lehetőségeket."- mondta, de kérése nem talált meghallgatásra (ld. Miklós 2011,118). 16 1943. február 7-én Kállay miniszterelnök tudtával tárgyalt a szövetségesekkel (Juhász 1978, 35). 17 Abritnagykövetkomornyikja Cicero fedőnévvel a Gestapo kémje volt (Laki 1988, 291. valamint Bazna 1964). 18 Bay Zoltán visszaemlékezéséből tudjuk, hogy ennek a felvállalását attól tette függővé, hogy szűnjenek meg az orosz hadsereg atrocitásai a civil lakossággal szemben (Bay 1990,139). 19 MNL OL. P.2148 1945-54.1 tétel Jegyzőkönyvek (ve­zetőségi, elnökségi ülések, országos értekezletek, kongresszusok) sz. n. 1. d. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom