Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Tasiné Csúcs Ildikó Hogy a tudomány ne legyen mostohagyermek1' - Szent-Györgyi Albert és a szovjetek bevezetőben kiemelve az orosz akadémia példáját, fájdalmasan állapítja meg a szerző, hogy hazánkban „Klebelsberg Kunó korát kivéve szinte semmit sem törődtek a természettudományokkal és vajm(i) keveset a szellemtudományokkal".20 Az európai elődöket is számba véve (Academic Francaise, Royal Society of London] a szerző megállapítja, hogy Nagy Péter akadémiájára és a modern orosz tudományos akadémiára emlékeztet legjobban a kezdeményezés. A tudomány kiemelt fontosságának gondolata Szent-Györgyinél visszavezethető arra a klebelsbergi elképzelésre, hogy egy kis nemzetet nem a lélekszáma tehet naggyá, hanem szellemi teljesítménye. Ha az ország Hitler utolsó csatlósaként fejezte be a háborút, akkor becsületünket szellemi munkálkodásunkkal tudjuk a leginkább visszaszerezni. A Magyar Tudományos Akadémiával párhuzamosan létrehozott intézmény 40 kiemelkedő hazai és külföldi tudóst tudhatott a tagjai között. Közülük a leghíresebbek az alábbiak voltak. Matematikusok: Fejér Lipót, Riesz Frigyes, fizikusok: Bay Zoltán, Békésy György, Gombás Pál, vegyészek: Bruckner Győző, Laki Kálmán, Straub F. Brúnó, Erdey-Grúz Tibor, Náray-Szabó István, Issekutz Béla , biológusok: Beznák Aladár, Jancsó Miklós, Sántha Kálmán, Szent-Györgyi Albert. Külföldi tagok: Hevesy György, Kármán Tódor, Neumann János, Wigner Jenő, Verzár Frigyes. Az akadémia tisztikara a következőkből állott: Szent-Györgyi Albert elnök, Bay Zoltán alelnök, Ráth István gazdasági igazgató, Gombás Pál főtitkár, Cavallier Józseftitkár. Küzdelmeiben mindig mellette álltak közeli barátai: Bay Zoltán fizikus ésZilahy Lajos író. Ez utóbbi már korábban is élesen tiltakozott József főherceg MTA elnökké való kinevezése ellen.21 20 A kéttudománycsoport munkássága sohasem történhet az egyik kárára vagy bármelyik előnyére (Cavallier 1945,117-123; vö. Pál 2014, 201-216], 21 „rossz szolgálatot tettek a magyar szellemi élet ügyének azok, akik Őfenségét felkérték. A magyar akadémia élén nem állhat Habsburg, továbbá a főherceg tekintélye nem szaktudományi eredetű és nem írói kvalitásokra épül."- nyilatkozta Zilahy a Magyarország c. lapban 1936. március 10-én. (Tilkovszky 1975, 349-361], Később Szent-Györgyi is érvként hozta fel, hogy a vezetőjét József főhercegben megtaláló akadémia képtelen a megújulásra, mert így nem képvisel szellemi függetlenséget. (Szent-Györyi Albert: "Az akadémia Közös céljaikat, lelkesedésüket és a kezdeti nehézségeket a Népszavában megjelent tudósítás mutatja be a legjobban: „Magyarország a természettudományok nélkül egy lépést sem tehet, hisz az egész modern ipar ezen alapszik. Súlyos nehézségek előtt állunk, vegyszerellátásunk, műszerkérdésünk és a tudományos kiadványok kérdése egyelőre megoldhatatlan. Az ifjabb tudományos nemzedék és a kezdő tudósok felkarolása az Akadémia első feladata. Munkánk mégis kedvező kilátásokkal indul [...] az Egyesült Izzó22 egy millió pengő értékű üveget hajlandó ingyen megfúvatni és rádiócsöveket is felajánlott, a Servita Gyógyszer és Vegyipari RT23 ingyen ad vegyszert kutatási célra. [...] Reméljük, hogy a magyar állam is felismeri a tudomány fontosságát és ezentúl sem fordul az elő, hogy »véletlenül« mindig akkor nem futja a költségvetésből, amikor a tudományra kerül a sor. Az Akadémia tagjai Magyarország aktív természettudósai lesznek, akik az élő tudományt képviselik. Zászlónkra a tudományos igazságkeresést írjuk. Természetesen nagy gondot fordítunk a tudomány közvetlen ipari alkalmazására is.”24 * A Magyar Tudományos Akadémia szerkezete is jól tükrözte a világháború közötti időszakban a természettudományok mellőzöttségét hazánkban: a testületben két osztály képviselte a szellemtudományokat, s mindössze egy a természettudományokat. Az ország újjáépítése megkívánta a természettudományok segítségét, különösen az alkalmazott, ezen belül is a műszaki tudományokét. Tehát a társadalmi konstelláció segítette Szent-Györgyiék küzdelmeit, de a feudális jellegű, arisztokratikus zárkózottságú testület pozíciójukat féltő tudósai erősen ellenálltak. Áttörést jelentett a Tildy- kormány vallás- és közoktatási miniszterének kinevezése. Keresztury Dezső támogatásával nagy mértékben felelős nemzeti katasztrófánkért" A haladó magyar tudósok reformokat és tagrevíziót követelnek. Szabad Nép 3. dec. 6.1945.] 22 A gyár vezérigazgatója Bay Zoltán volt. 23 Az első bejegyzésekben Servita laborként szereplő cég egyik alapítója Ráth István vállalkozó volt. A részvénytársaságnak Szent-Györgyi is tagja, illetve elnök-igazgatója lett (ld. Dobson - Dobson V. 2010, 9-16]. 24 Szent-Györgyi Albert elnökletével megalakult a Magyar Természettudományi Akadémia. Népszava 73. évf. 154. sz. (1945. aug. 1.] 2. 250
