Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Ábrahám Vera A Pillitz-ügy - Fejezetek Pillitz Dániel rabbi életéből, különös tekintettel szegedi szolgálatára áramlatának útját állják." Mely irányzat „...arra birta a rabbikat, hogy résen álljanak és a reformeszmék megfészkelését hazánkban lehetőleg megakadályozzák. A német rabbik viselt dolgairól szárnyra kelt hírek aggodalomba ejték a magyar rabbikat a vallás jövője miatt és megragadtak minden alkalmat, hogy a szószékről és Írásban kárhoztassák a reform intézményeket, híveikben elnyomják az emancipáció iránti hő vágyat.” (Büchler 1890, 535) A Magyar Zsidó Szemlében Büchler Sándor hosszan foglalkozott e témával [Büchler 1890, 533-543), föltárva, miszerint a zsidóság és vezetőinek bizonyos hányada mennyire elítélte a reformer szemléletet.5 Visszatérve Pillitz törekvéseire, a reformokat ellenzők közül például a móri rabbi felrótta neki, amiért 1843. pünkösd napján6 német hitszónoklatot tartott.7 A további életszakaszában Pillitz Dániel rabbi Fehérvárról fiatal hitközsége éléről a szegediek hívására eltávozott és ifjú házasként Szegedre költözött feleségével.8 Születése után meddig élt Veszprémben arról (egyelőre) nincs adat. Feltehetően 1839. körül, székesfehérvári tartózkodása idején kötött házasságot. Felesége, Naschitz Eszter a szórványos adatok szerint békési kereskedőcsalád lánya. Miért éppen Szeged városára és közösségére cserélte fehérvári rabbi tisztségét,9 miközben itt csupán rabbi-helyettes posztot kapott és eredeti 5 Sokrabbi volta reformeszmék ellen. Elnyomtak minden olyan intézményt mely műveltséget, felvilágosodást terjesztett a nép körében. Pld. a komáromi rabbi önérzetesen büszkélkedett, hogy a szószékről átkozta el a reformokat, és több rabbinak rótta fel modern nézetét. 6 A Sávuót (héberül HHHHHfflHHHffl - sávű'őt = hetek) a Hetek ünnepe a Szináj hegyi törvényadás emléknapja, az új kenyér ünnepe. A keresztény kultúrában (más tartalommal) megfelelője a pünkösd (görögül nevxr|KÓaTr| Pentékoszté). 7 Zipserrel a következő fehérvári rabbival pedig csak olyan feltétel alatt voltak hajlandóak barátságot kötni a modernség ellenzői, amennyiben Zipser nem szegődik a ref. párthoz, a templomban nem esket, és nem fogja megengedni, Sz.-Fehérvárott a zsidó halottakat - a pestiek módjára - keresztény halottas kocsin szállítani a temetőbe (Büchler 1890, 535). 8 Pillitz Dánielné Nachsitz Nanett a Szegedi Nőegylet tiszteletbeli tagja volt (Löw - Kulinyi 1885, 303). 9 Pollák D. Simon és hívei szerint Fehérváron sem rabbi volt, hanem helyettes és kántor. Lásd alább! Steinherz szerint viszont: rabbi. otthonától, velencei családi birtokaitól távolra került? Talán a reformeszméi miatti támadás váltotta ki a fehérvári elköltözés igényét? A konkrét okokról nem találtam dokumentumokat. Megjegyzem Kis-Velencén birtokosként néhány Szegeden ismert nagy családnév is fölmerült.10 11 Talán szegedi rokonai befolyásolhatták döntésében, hogy idős rabbijuk elhunytéval a megüresedett állásra őt invitálván elfogadja azt. 1843-ban hívták meg Szegedre, majd 1843. szeptember 20-án11 kezdte el szolgálatát.12 Előbb, mint rabbi-helyettes és hitszónok, „káplány”.13 Három év múlva, szerződésének lejárata előtt 10 hónappal, problémás választási előkészületek után 1846. január 22-én lett rabbi. Néhány esztendős szegedi tartózkodása rendkívüli és egyben vitás időszakot jelentett a zsidó hitközség történetében. Ebben egyértelműen közrejátszott az orthodoxia és neológia között zajló országos harc, és mivel ő a modernitás képviselője volt, nézeteivel ellenkezést váltott ki a szegedi közösség bizonyos tagja körében is.14 * * Azonban a problémakör és Pillitz nem egyhangú elfogadásának ügye ennél komplikáltabb. Helyzetét nehezíthette, hogy olyan rabbit váltott, aki a „régi iskolát” képviselte, hosszú élete során 53 évig nevelte-tanította a generációkat, szolgálta közösségét, és mint ilyen személyiség nyilvánvalóan j elentős hatással volt híveire. Bak főrabbi helyébe lépni, és teljesen más nézetet elfogadtatni az adott időszakban, komoly kihívás lehetett mindkét 10 Vő. Fehér Árpád: Az Urasági Szilfák Ura: Ki volt Pillitz Dániel? = www.velenceblog.hu. 11 Ekkor imahelyül még ideiglenes megoldásokat kerestek, majd felépült az un. szála, v. teremépület, zsinagógája nem volt a hitközségnek. 1843-ban Pillitz időszaka alatt, neves személyiségek részvételével szentelték fel azt a szegedi imahelyet, amely a mostani klasszicista stílusú un. „Régi zsinagóga" Ebben az épületben prédikált később Löw Lipót is. 12 Valószínűleg szegedi kapcsolatai közrejátszhattak abban, hogy Fehérvárról ide költözött, és itt vallási vezető lett. Erre később idézett iratok utalnak (Megjegyzem fontos témák megtárgyaláshoz a hitközség 31 tagú választmánya kellett, összehívásuk a zsidó bíró tiszte volt.) 13 A korabeli iratok nevezik így. Ez a poszt egyébként a protestáns egyházaknál segédlelkészi feladatot jelentett. 14 Ez két (1846. évi alább idézett!) iratból derül ki. A Löw-Kulinyi kötet az ellentéteteket említi ugyan, de nem részletezi. 196
