Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Néprajz
Mód László Mert művész a gölöncsér.11A szentesi kerámiaközpont a 19-20. században az agyagipari kiállítás, amelynek célja az ágazat fejlettségének bemutatása mellett a hazai és a külföldi piaci lehetőségek elősegítése volt. Németh Imre miniszteri tanácsos nagy hangsúlyt fektetett a szentesi feketeedények megjelenítésére, hiszen felajánlotta azt, hogy a helyi iparosok a határidőn túl is küldhették agyagárukat. Megrendelt ugyanakkor 100 darab kisméretű kantát is. E jeles seregszemlén, ahogyan korábban említettük, Molnár Sándor, Varga Imre és Ácsi Kovács József bizonyosan szerepelt, akik munkáikkal nagy feltűnést keltettek. Németh Imre 40 vázát rendelt Varga Imrétől azért, hogyatermékeketkülföldön népszerűsítse (Szentes és Vidéke 1891. máj. 31, 2). Tergina Gyula tanfelügyelő az agyagiparos korsóit a szegedi „nőipariskolába” közvetítette ki, ahol az edények festésével próbáltak kísérletezni. Az 1896-ban megrendezett millenniumi kiállítás agyagipari csoportjában három szentesi korsós, nevezetesen Molnár Sándor, Szabó Sándor és Varga Imre is képviseltette magát, akik közül kettő előbbit elismerő oklevéllel díjazták (Szentesi Lap 1896. nov. 22,2). 1899-ben az első országos mezőgazdasági kiállításon, Szegeden Ácsi Kovács József és Molnár Sándor szerepelt edényeivel, amelyek közül főként a „remek antik vázáik keltettek" nagy feltűnést (Szentes És Vidéke 1899. szept. 17,4). 1904-ben a St. Louisban megrendezettvilágkiállításon a magyar népművészeti és háziipari anyagban szentesi kerámiák is képviseltették magukat, ahogyan erről a korabeli sajtó is tudósított (Fejős 2015, 93). Berényi Bálint és Molnár Sándor az 1906-os milánói világkiállításon is részt vettek, akik közül utóbbi aranyérmet és díszoklevelet kapott. A szentesi iparosok munkáit az 1907-ben rendezett pécsi országos kiállításon bronzéremmel jutalmazták.361912-ben Szentesen nagyszabású iparos kiállítást szerveztek, amelyen a tanoncoknak és a segédeknek nyílt lehetősége arra, hogy bemutatkozhassanak munkáikkal. Az agyagárukat a Molnár Sándor, az Ácsi Kovács Sándor és a Meleg Gyula által alkotott bíráló bizottság értékelte. A kiállításon a következő eredményeket érte el az agyagipart képviselő három segéd és egy tanonc: Bártfai József (segéd) 30 darab edény - ezüstérem, Széchenyi Sándor (segéd) 16 darab edény - aranyérem, Váradi Pál (tanonc) 22 darab edény - elismerő oklevél, Szilágyi József 36 MNL CsML SzL IX. 205. Szli. Kjgyk. 1908.5. 2 0 darab edény - aranyérem.37 A korabeli sajtóban megjelent ismertetések alapján úgy tűnik, hogy szentesi agyagedényeket az Egyesült Államokban 1914-ben Hungarian Peasant Art című kiállításon is bemutattak, amelynek a kezdeményezője John Nilsen Lauvrik (1877-1953), norvég-amerikai újságíró volt (Fejős 2015, 87-114). 1923 decemberében az agyagipari szakosztály fennállásának 50. évfordulója alkalmából karácsonyi kiállítást rendeztek az ipartestület székházában, amelyet Négyesi Imre polgármester nyitott meg (Szentesi Hírlap 1923. dec. 5, 2). 1927-ben Berényi Bálint a Szentesen szervezett Tiszavidéki Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Kulturális Kiállításon a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara oklevelét kapta Bozsik Kálmán (ld. Pusztai 2015, Séra 2017) kunszentmártoni és ifj. Badár Balázs mezőtúri műfazekasokkal egyetemben, akik e jeles seregszemlén a szentesi mesterhez hasonlóan termékeikkel megjelentek.38 1928-ban Szentesen az üzlethelyiséggel vagy kirakattal nem rendelkező iparosok számára az ipartestületi székház nagytermében szerveztek bemutatót, amelyen Berényi Bálint és Molnár Sándor is szerepelt kerámiáival (Szegedi Híradó 1928. nov. 6,4). Az Alföldi Újság 1930. augusztus 10-én arról számolt be, hogy Dósa Sándor nyugalmazott városi tisztviselő hun motívumokkal díszítette kerámiáit, amelyekkel Orosházán, illetve Budapesten az Országos Iparművészeti és Háziipari Kiállításon vett részt (Alföldi Újság 1930. aug. 10). Ugyanebben az évben a szervezet nyári tárlatán Berényi Bálint is szerepelt, akit a Magyar Iparművészet hasábjain megj elent tudósítás a következőképpen j ellemzett: „-mikor eredeti ösztönének enged - igen jót produkál" (Magyar Iparművészet 1931, 34). Dósa Sándor az Országos Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán is részt vett, amelyet 1931- ben rendeztek meg az Iparművészeti Múzeum földszinti üvegcsarnokában (MagyarIparművészet 37 MNL CsmL SzL IX. 205. Szli. Általános iratok (a továbbiakban: Áltir.J 1912. 414. 38 Az agyagiparosok az „Ipari és kereskedelmi csoportban” a M. kir. polgári leányiskolában kaptak helyet, ahol a IX. teremben és a folyosón mutatkozhattakbe kerámiáikkal. Berényi Bálinton, Bozsik Kálmánon és ifj. Badár Balázson kívül a kiállításon Varga Mihály (Csongrádj, Molnár Sándor (Szentes) és Szilágyi József (Szentes) is részt vett, akik mindannyian díszedényekkel szerepeltek. (Útmutató 1927, 27). 297
