Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Kiss P. Attila - Keresztes Noémi Ninetta Harci ingem ki hasítja? Ki háborítja álmom? A fentebb ismertetett kútfők - melyek a krónikákhoz képest sokkal nagyobb betekintést engednek a korabeli társadalom normáiba és működésébe - egyértelműen tükrözik, hogy a nők saját védelmükben fegyvert ragadhattak, azonban önszántukból nem minden esetben vehettek részt nemzetségek közötti konfliktusban, a professzionális harcosok ismérvének tekinthető fegyverviselés pedig egyenesen nem tartozott a bevett hagyományok körébe (Halsall 2005, 34], A korszak viszonyai között a nemzetségek fenntartását és természetes önreprodukcióját biztosító szerepkörnek köszönhetően a társadalom egyik alappillérének számítottak a nők, amit jól tükröz az is, hogy a termékeny és terhes lányok, valamint asszonyok fokozott, törvények garantálta védelem alá estek (Brather 2004, 31).* 14 A jövő generációjának biztosítása mellett kiemelkedően fontos szerep hárult rájuk a különböző eredetű csoportokból összeálló társadalom összetartozást és kohézióját biztosító hagyományok és hozzájuk kapcsolódó rítusok, az identitás tudat magjának ápolásában is (Pohl 2004, 37-39).15 A Theodelindához hasonló uralkodók a formálódó népi tudatnak is új irányvonalat tudtak szabni. A harcos amazonok mitikus képével ellentétben az egykori barbár társadalmak vezetése a legfelsőbb hatalommal egyetemben a 6-7. század folyamán többször az arisztokrácia kiemelkedő nőtagjainak kezében (gyakorta mint régensek, ágyasok és feleségek] nyugodott (Hardt 2011], Ez a befolyás sok esetben több presztízst biztosított számukra, mint a harci eam percussit, aut cirnem indicit, nihil quaeratur." (Lex. Burgundionum, 92,2). 14 A felnőtt asszonyok meggyilkolásáért a frankokhoz kapcsolódó jogi források szerint közel a hagyományos wergeld háromszorosát, vagyis 600 solidust kellett fizetni, mivel ők a társadalmon belül fontos szerepet töltenek be, mint anya. Az újszülött lányokért óriási volt a wergeld összege, ami valószínűleg összefüggésbe hozható a jövőben betöltendő szerepükkel (házasság, család szövetségei, felemelkedés lehetősége, gyerekszaporulat) (Brather 2004, 31). 15 A germán hagyományokat megőrző narratív források több esetben beszámolnak a kultuszokat vezető női alakokról. Egyes esetekben ezek a személyek az etnikai identitástudat megtartóiként és továbbformálóiként (a Iangobard origo esetében Gambara), míg máskor pedig lázadóként és a régi továbbfejlődésre képtelen kultuszok védelmezőiként (halirunak a Geticában) szerepelnek (Wolfram 2004, 5-21). erények mítoszokban tapasztalható fitogtatása. Az írott kútfők hallgatása mindamellett nem zárja ki teljes mértékben annak a lehetőségét, hogy a nők is magukra vállalhatták a férfiakra jellemző harcos szerepet, azonban a fentebb ismertetett írott források azt bizonyítják, hogy ennek nem volt jelentősebb társadalmi létalapja. Fegyverleltek a gepida korszak temetkezéseiben A Kárpát-medence gepida kori temetőinek a női sírjaiban csak igen ritka esetben kerül mellékletként fegyver (2. kép). Feltételezhetően részben a jelenlegi közöltségi szintet és a feldolgozás állapotát is jól tükrözi, hogy eddig mindössze csak a Tisza-vidék soros temetőiből vannak adataink a hasonló leletekre, hiszen az Alföld szerves folytatásának tekinthető szerbiai területekről, valamint az Erdélyi-medence női sírjaiból is hiányoznak az egykori harceszközök a „gyengébbik” nem túlvilági útravalói közül.16 Erdélyből eddig mindössze egy férfi temetkezés, a galac/galajii bistrifei temető 39. erősen rablóit és kora avar korra keltezhető sírja kapcsán van adatunk hasonló láncpáncéltöredékre (Harhoiu 2008, 201). Biztos életkor adatok a korábbi antropológiai megfigyelések hiányában csak igen korlátozott mértékben állnak rendelkezésünkre. A szőreg-téglagyári temető két sírjáról tudjuk, hogy egy infantia I. korban lévő kislány és egy adultus évei elején járó nő nyugodott bennük (Nagy 2005, 132). Patológiás és morfológiával összefüggésbe hozható elváltozásról egyenlőre nincs adatunk. A Tisza-vidéken a nők 16 Az Erdélyi-medence gepida korszakánaktemető anyagai egyelőre csak nagyon töredékesen közöltek. A periódus eddig legnagyobb közölt lelőhelye a malomfalvi/mo- resti-i temető volt (Horedt 1979). Az elmúlt évtizedek ásatási eredményeinek közzététele, valamint Dobos Alpár készülő doktori disszertációja feltehetően újabb adatokkal gazdagodhat majd az eléggé mozaikosnak tűnő képünk. A mai Szerbia esetében több lelőhellyel kapcsolatban rendelkezünk topográfiai és említés szintű ismeretekkel, azonban teljesen közölt anyagok ritka esetben állnakcsakrendelkezésünkre (ezen lelőhelyek lelkiismeretes összefoglalásátlásd: Ivanisevic-Bugarski 2008, 45-47.; Bugarski 2012, 25). 45
