Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Kiss P. Attila - Keresztes Noémi Ninetta Harci ingem ki hasítja? Ki háborítja álmom? és leánygyermekek sírjaiból a nyugat európai és a dunántúli langobard példákhoz hasonlóan csak az egykori láncpáncél töredékei kerülnek napvilágra. Általában vagy egy kisebb egybefüggő részt, vagy pedig egy-két szemet helyeznek az elhunyt személyek mellé. A Tisza-vidéken a láncpáncéltöredékek az esetek döntő többségében a medence környékén láttak napvilágot, gyakorta egy-egy övcsat társaságában. Síron belüli helyzetüket Nagy Margit a Meroving- korszakban megszokott övcsüngős viseletéként, vagy pedig kis övhöz kapcsolódó táska tartalmaként értelmezte [Nagy 2005,164], A női és leánysírok a Tisza-vidéken eléggé szegényes kísérőmellékleteket őriztek meg, ebből következően sajnálatos módon a rítuselem elterjedésének korát és a fegyverdeponálás pontosabb időrendjét sem tudjuk meghatározni. Leggyakrabban az elhunytak nyakában különböző színű üveg és borostyán gyöngyök, a fej mellett kétsoros csontfésűk, a medence környékén vascsatok, valamint a síron belül különböző helyekről orsógombok kerülnek elő.17 A Meroving-kor pontosabban keltezhető övszerelékei, kerámiái, valamint a női sírok fibulái nem ismertek egyelőre a fegyvermellékletes nők sírjából. Az egyetlen temetkezés, melynek időrendjét meg tudjuk határozni az a Kiszombor-B temető 178. sírja (CsallÁny 1961,182], A női halott mellől előkerült több lapított gömb formájú szemesgyöngy is, amelyeket a kutatás a 6. század dereka és a 7. század közé keltez (Pásztor 2001,139]. Ezt a datálást erősítheti meg a szintén hasonló gyöngyökkel, azonban már ellentétes tájolással és kora avar kori kísérőmellékletekkel eltemetett 234. sírban nyugvó hölgy esete is (Miháczi-Pálfi 2013, 37, 17 A temetkezések jelentős hányadából főleg a nyak tájékáról különböző borostyán és üveggyöngyök kerültek elő. Ezek anyaga, formája és díszítése igen régi hagyományokra megy vissza, a típusok jelentős részének használata már a császár korban is megfigyelhető. Ebből adódóan ezek a típusok nem alkalmasak a korszakon belüli pontosabb keltezésre (B. Tóth 2012,111-115; Nagy 2005,177). A kétsoros csontfésűk esetén is hasonló problémával állunk szemben, hiszen azok jelentős része a 4. században meginduló késő antik műhelyekben történő gyártáshoz képest igen keveset módosult a gepida korban. A késő antik formahagyomány és a 6. századi Tisza-vidék műhelyeinek termékei közötti nagyfokú hasonlóság azonban egyelőre még nem tisztázott (Masek 2016,147-150). 40-41). Az egyetlen kiszombori temetkezést leszámítva azonban a fent említett a sírok időrendi helyzete a 6. századon belül közelebbről nem meghatározható. A kutatást jelentősen megnehezítő további tényezőként említhetőek még régi ásatások adatveszteségei és az egykori sírrablások jelentős aránya is, mely erőteljesen megszabja a levonható következtetéseink határait. A gepida kor régészeti hagyatékában - szemben a Dunántúl azonos periódusának emlékeivel - láncpáncél maradványok nem csak női, hanem férfi temetkezésekben is megtalálhatóak. Ezek jelentős része az egykori sisakok tarkóvédő láncpáncélból készült részéhez tartozhatott (Szentes-Berekhát, Batajnica), ugyanakkor a nőkhöz hasonlóan feltehetően az egykori kis szütyő, vagy tarsoly tartalmaként is sírba kerülhettek a védőfegyverzet elemei (Szentes- Berekhát 75., 150. sír, Szőreg-Téglagyár 17. sír, Hódmezővásárhely-Katona István halma 19. sír). (CsallÁny 1961, 78-79, 85, 124; Vinski 1954, 176 -178; Nagy 2005,125). Fegyverleletek langobard női sírokból Igen kevés olyan langobard kori női vagy gyermek sírt ismerünk jelenleg, ahol fegyver került volna elő. A hazai anyag értékelését nagyban megnehezítette, hogy korábban több fegyveres temetkezés esetében a nemmeghatározás alaposan megkérdőjelezhető volt. Ezek a sírok a következők: Hegykő-Mező utca 30., 40. sír, Tamási-Csikólegelő 2-3. és 41. sír, valaminta Mohács-Farostlemezgyár „A” jelű sír (Kiszely 1979, 107-108, 112, 120). A hegykői 30. sírban talált adultus korcsoportú váz mellé két nagyméretű támadófegyver került: lándzsa, kardszerelékkel ellátott spatha, valamint egy vaskés. Ez a fegyverkombináció többször is előfordul a hegykői - és más langobard temetőkben - és a sír más tekintetben (mélység, hosszúság) sem különbözik a temető többi fegyveres férfi temetkezésétől (Bóna - B. Horváth 2009,41). A hegykői 40. temetkezésből Infantia II. korcsoportú gyermek váza került elő, ezért a nemmeghatározás ebben az esetben 46
