Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Terepbejárások, leletmentések és feltárások és csupán pár használati tárgy volt ezekben. A leletanyag az elsődleges feldolgozást követően a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba kerül végleges elhelyezésre. Feltárás munkatársai: Benedek András, Sztankovánszki Tibor, Keresztes Noémi Ninetta, Litauszki Zoltán, Haraszti László, régészek, valamint Sátay Emese, Pópity Richárd régész- technikusok. Továbbá Bódai Eszter, Berkes Beatrix, Walter Dorottya, a SZTE Régészeti Tanszék hallgatói. A fémkeresős kutatásokat Barczánfalvi Csongor é Zákány Attila végezte. Pópity Dániel Hódmezővásárhely 690., Orovecz-tanya lelőhely (Csongrád megye) A Hódmezővásárhelytől 1 km-re északra, a Fürke-halmi dűlőben található lelőhely a Hódmezővásárhely elkerülő út építését megelőző hatástanulmánykészítése kapcsán 2013-ban került azonosításra. A csaknem teljesen sík, szántóföldi művelés alatt álló területen 2015 tavaszán geofizikai felmérésre, majd 2015. október 5. és 30. között próbafeltárásra került sor. A geofizikai felmérés eredményei alapján kialakított árkok 130 m2-en kutatták meg a lelőhelyet. A próbafeltárás után közel másfél évvel, 2017. április 10. és 28. között történt meg a teljes felületű megelőző feltárás. A kutatott terület mindösszesen 6069 m2-t tett ki. A blokkszerű, 191 m hosszú és 36 m széles szelvényben, 80-110 cm vastag termő humusztakaró alatt egy avar kori település részletét tártuk fel. Egy recens beásást leszámítva más korszak emlékanyaga nem került elő a területen. A terület nyugati oldalán a szelvényen 75 m hosszan egy ÉK-DNy-i irányban átfutó széles, kéttagú kerítőárok részlete futott, amely karám lehetett. Az ároktól K-re két kemencebokor feltárására nyílt lehetőség. Egyikben kettő, másikban öt kemence volt. A rétegtani kutatás során sikerült tisztázni az egyes építési fázisokat, a tűzterek és platnik használati sorrendjét. Elsőkéntegy házhely gödrét használták kemence munkagödörnek, majd ezt É, majd ÉK felé, szögletes munkagödrökkel bővítve alakították a kemence bokrot. A megújítást a kemencék lapos, cipó alakú, részben a humuszba mélyített tűzterének ismételt beomlásai okozhatták. A beomlás sok esetben tetten érhető volt a tűzterek pozitívra bontása, majd metszetre bontása során megfigyelt rétegződése alapján. A platnik épített rétegében gazdag kerámiapakolást találtunk, de korban a legfiatalabb platni már kerámiaréteg nélkül készült. Az előkerült leletanyag zömét e sütő felületekbe ágyazott töredékek adták, melyek között kézzel formált fazék, sütőharang, cserépbogrács sőt, gyorskorongolt szürke díszkerámia töredékek is voltak. A kicsi, de gazdag kerámiakészlettel bíró teleprészlet keltezésében fontos támpontok a szürke korongolt fazék és vele egy platniban felbukkant, avar telepeken egyébként rendkívül ritka, kora avar kori sírkerámiáknál előforduló bütykös díszű fazék töredékei. A teleprészlet kora előzetesen a 7. századra, annak is inkább a középső vagy utolsó harmadára tehető. A Móra Ferenc Múzeum támogatásának köszönhetően, archaeomágneses mintavételre is sor került, amelyet Pethe Mihály geofizikus végzett. A kemencebokrokból közel 788 kg talajmintát is gyűjtöttünk. Feltárás munkatársai: Löffler Zsuzsanna, régész és Pópity Richárd, régésztechnikus Pópity Dániel Hódmezővásárhely - Kenyere-ér, Bereczki-tanya (Csongrád-megye) Ő, Sz A 47. számú főút, Hódmezővásárhely É-i elkerülő beruházása kapcsán, 2016. szeptember 15. és december 6. között az elkerülő és a 45. számú főút találkozásában kialakítandó csomópont területén, majd 2017. február 13. és május 9. között a tervezett pályatest nyomvonalán, a Hódmezővásárhely-Kenyere-ér, Bereczki-tanya (azonosító: 56669) lelőhelyen, megelőző feltárást és régészeti bontómunkát végeztünk. A NIF Zrt.- vel, illetve a kivitelezővel történt egyeztetések 396
