Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Hegedűs Anita Blockbuster-kiállítás a Vezúv árnyékából Sajtókommunikáció - Tárgyak, témák, sztorik Egy-egy nagyszabású kiállítás sikerességének számtalan összetevője ismert. Amint korábban is említettük, a blockbuster kiállítások kapcsán a magas hírértéknek, a média elérésének kiemeltjelentősége van, hiszen a sokakat érdeklő témáról, kiállítási tematikáról értesülnie kell a célközönségnek. Ennek érdekében kiemelt fontosságú a sajtókommunikáció működtetése, rendszeres impulzusok küldése a sajtó számára, hogy a kiállítás akár kilenc hónapon keresztül is „terítéken maradhasson". Komoly kihívás ez egy háromnegyed éven keresztül nyitva tartó tárlat esetében: sajtóesemények lebonyolításával, a kiállítással kapcsolatos rendezvények megszervezésével, egyedi sajtókommunikációs ötletek megvalósításával érhető el a folyamatos megjelenés, a célközönség figyelmének hosszú hónapokon keresztül történő fenntartása. A Pompeji-kiállítás kapcsán kiemelt szerepet kaptak sajtókommunikációs szempontból a történetek, a történetmesélés, azaz: a storytelling. A storytellinget mind a sajtókommunikációban, mind pedig a kiállítások koncepciója és a tárlat- vezetések kapcsán felhasználtuk. Nielsen szerint a kommunikáció a múzeumok egyik alapvető feladata (Nielsen 2014], Múzeumi kommunikáción nem csak a sajtókommunikációt vagy marketingkommunikációt érti, hanem a látogatók bevonását, a közösség megszólítását, a múzeumok kommunikálási jellemzőit is. A múzeumi kommunikációs stratégia céljai a következők lehetnek: információnyújtás, figyelem növelése, interakció ösztönzése, viselkedés/hozzáállás megváltoztatása, a látogató és a közösség részvételének erősítése. Mindezek segítségével a múzeumok képesek kijelölni a célcsoportot, szegmentálni azt, mely segít elérni azokat a célcsoportokat, akik nagy eséllyel vesznek részt múzeumi rendezvényeken; tudják, mikor, hová és milyen céllal érdemes üzeneteket célba juttatni; a kiállításokon belüli kommunikációt erősítik, mely segít az ötletek közvetítésében; kiállítási lehetőségeket körvonalaznak a célok, célcsoportok és gyűjtemények kontextusában (Nielsen 2014). Nielsen kiemeli a storytelling, azaz a történetmesélés fontosságát, mely a modern múzeumok sajátja. A storytelling a gyűjtemények, műtárgyak klasszikus bemutatásán (kronológia, kategorizálás) erőteljesen túlmutat: napjainkban egyre több múzeum épít kiállításokat, programokat a történetmesélés eszközére, mely szorosan összekapcsolódik a tapasztalással. Ahogy Gabriel fogalmaz: „a történetek és a tapasztalás a posztmodern diskurzusokban úgy kapcsolódik össze, mint a sziámi ikrek - nem csak a történetek alakítódnak át tapasztalattá, hanem a tapasztalatokból is történetek válnak” (Gabriel 2000,18). Cremin azonban hiányként jelöli meg a történetek jelenlétét a múzeumokban: véleménye szerint a múzeumok sokszor napjainkban is lebecsülik a történetmesélés, a rituálék fontosságát; a múzeumok „nem hallgatnak meg", hanem csupán digitális eszközöket állítanak hadrendbe (Cremin 2013). Ezek az eszközök azonban nem mindig hozzák létre az interakciót: a múzeumok úgy tesznek, mintha meghallgatnák a látogatót, de valójában ez a kommunikáció szigorúan egyirányú. A Pompeji-kiállítás sajtókommunikációjának középpontjába ezért a magas hírértékkel bíró, ikonikus tárgyakat és az azokkal kapcsolatos történeteket állítottuk. A tárlathoz kapcsolódó sajtókommunikációt három nagy szakaszra bontottuk: az előkészítési szakaszra, a megnyitás szakaszára, illetve a megnyitás utáni, avagy fenntartási szakaszra. Ezen felosztás alapján mutatjuk most be a legfontosabb sajtókommunikációs aktusokat, melyeket a kiállítás kommunikációja során felhasználtunk. A bevezető szakasz a kiállítás létrejöttének bejelentésével indult 2016 januárjában: hagyományos, protokolláris sajtóeseményt tartottunk a múzeumi könyvtárban, melyen a fenntartó és a múzeumigazgató együtt jelentették be a kiállítás létrehozásának tényét. Amint korábban is említettük, a tárlat nem csak a nápolyi múzeumból érkezett műtárgyakat mutatta be, hanem hazai közgyűjteményekből is kölcsönöztünk tárgyakat. A magyar anyagok a nápolyi kollekcióhoz képest jóval hamarabb megérkeztek Szegedre, ezért a bevezető szakasz következő sajtóeseményeit ezen hazai tárgyak, történetek kapcsán rendeztük 382
