Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Művészettörténet

„TIZENKÉT TSILLAGÚ KORONA" Adalékok a Napbaöltözött Asszony szegedi kegyképének ikonográfiájához Nátyi Róbert E tanulmányban a 18. századi budai rézmetszőnek, a korszakban népszerű Binder János Fülöpnek (17367-1811) egyik jelentős, a szeged-alsóvá- rosi Havi Boldogasszony-templom kegyképéről készített metszetével foglalkozom. A komplex, bonyolult összefüggéseket középpontba állító tartalmak miatt érdemes megvizsgálnunk az ábrázolást. A rézmetszeten a Szeplőtelen Szűz királynőként, koronásán, kezében kor­mánypálcával a Magyarok Nagyasszonyaként, a Napbaöltözött Asszony középkorban kialakult szokásos ikonográfiái típusában jelenik meg (1. kép). A címlapmetszet bőségesen él nem­csak a képi argumentáció, hanem a szöveges meggyőzés eszközével is. Ebből következően kiválóan alkalmas a Patrona Hungáriáé, és a vele összefonódó Immaculata tisztelet vizsgálatára, bonyolult teológiai, ikonológiai, államjogi, törté­neti gyökereinek tisztázására, hisz ennek szinte minden fontos elemét tartalmazza.1 A nagyhatású, és eleven kultuszt kiváltó és ápoló alsóvárosi kegyképnek, később, mintegy évszázaddal a kultusz fényében és teljében készült a Binder-féle metszetábrázolás (1768), amely egy különleges prédikációs kötetnek és elmélkedő írásnak, Telek József (1716-1773) hitszónoknak, teológia tanárnak munkáját illusztrálja. Nemcsak a feliratokon, de a prédikációk szövegében is a képtípus többszintű értelmezését és leírását kapjuk, textuálisan igen gazdag asszociációs rendszerbe ágyazva. A grafika a híres ferences prédikátornak a késő barokk korszakban közkedvelt és so­kak által forgatott Tizenkét Tsillagú Korona című prédikációs kötetének díszcímlapjaként, 1 Ezúton szeretném megköszönni Galavics Gézának, hogy felhívta figyelmemet a metszet jelentőségére. 1769-ben Budán jelent meg (Telek 1769b). A könyvben Telek összegyűjtötte a szeged-al- sóvárosi templom havi búcsúján 1759-1768 között elhangzott prédikációit. A szalvatoriánus ferences rendtartomány által irányított, Mátyás uralkodása alatt épült gótikus templom és kolostor a 18. század elején kapta látványos barokk berendezését és főoltárát, melynek spirituális központját a Napbaöltözött Asszony olajfestmény jelenti. A szegedi ferences kolostor a hódoltsági kor­szakban végig működött, és az alföld keresztény lakosságának szinte egyetlen lelki támasza volt, ahol a cseri barátok a Napbaöltözött Boldogasszony segítségével és védelmében vészelték át a másfél százados török időszakot. A nagy tiszteletnek örvendő templom és rendház kontinuitásával a katolikus hit megőrzésének egyik legfontosabb központjává vált. A késő barokk korszak sokat foglalkoztatott mesterének, Bindernek a prédikációs gyűjte­ményhez készült metszete a szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom Napbaöltözött Asszony festményét pontosan örökítette meg. A propagáló célzatú grafika a 18. században már széles körben tisztelt képnek voltaképpen értelmező másolata, melyben a Máriára vonat­koztatható összes tanítás fölfedezhető. A képhez Binder két metszetváltozatot is készített. A hatásos, gondosan kidolgozott kompozíció a késői születési dátum ellenére az érett barokk agitatív formanyelvén fogalmazó grafika, a 18. század utolsó harmadában tökéle­tesen összefoglalja azokat a tanokat, melyeket a magyarság hagyományos Mária-tisztelete az évszázadok alatt létrehívott. A metszet első változatban Telek József Dániel Törvényszéke 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom