Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Művészettörténet
című munkájában látott napvilágot (Telek 1769a], A második, átdolgozott variáns a Tizenkét Tsillagu Korona című prédikációgyűjteményének kezdőlapjaként jelent meg. Atudós teológus Nagyboldogasszony ünnepéhez készített első prédikációjában a félévezredes történelmi hagyományok szellemében a Patrona Hungáriáé kultuszt, melyet könyvében összekapcsolt a helyi Mária-tisztelet sajátos szokásaival, a rekatolizáció szolgálatába állította (Telek 1769b, 171-194, továbbá: Tüskés-Knapp 2000, 597-598], Tehát a prédikációk szövegében felidézte a hazai történeti tradíciót (elsősorban Bonfini és Inchoffer alapján] Szent Istvántól a protestánsok Mária ellenességéig, s érvként használta fel ezeket a magyarság Mária-tiszteletére. Érdemes szó szerint idézni Telek József barokkos költői képektől burjánzó ihletett prédikációjának egyik részletét, melyet a Szeplőtelen Fogantatás megünneplésének napjára szerkesztett. Mária Terézia uralkodásának időszakában, a magyarság több évszázados Napbaöltözött Asszony-tiszteletére visszatekintő sorok bepillantást engednek a korszak vallásos gondolkodásába is. „...Mert ugyan-is, mi dolog lehet az: hogy a kik egész esztendő által, a termékeny földnek gyümöltséért fáradozva munkálkodtatok, most a földi munkáról el-feledkezvén, még a magos kék egeken szépen ragyognak a tündöklő tsillagok, már minnyájan siető tsoportozással, az Isten házában egybe gyülekeztek? Mi az oka? Hogy egyéb időkbe, a vékony súgárokkal piroskodó hajnalt, kedves álommal múlattyátok, most pedig buzgó ájtatosággal, az aranyos hajnali Misére igyekeztek? Nemdenem azért jöttöka szép piros hajnal hasadásán, az Isten házába, hogy Lelki szemeitekkel napot, hóldot, és tsillagot szem- léllyetek, midőn Gábriel Arkangyal követségére, az öröktül fogva való isteni napnak, a makula nélkül fényeskedő hóidban el-rejtett meg-tes- tesülésérűl elmélkedtek? Úgy vagyon, napot, hóldot, és tsillagot látunk az Adventi ájtatossá- gokba: Mert a Szűz méhében megtestesült Ige: Sol justititae. Igazság napjának, MÁRIA, Pulchra et luna, szép hóidnak, Gábriel Arkangyal pedig Jób Pátriárkánál, hajnali tsillagnak neveztetik. És igy, mivel e földön V. Anyaszentegyház, illy Nátyi Róbert___________________________________ „TIZENKÉT TSILLAGÚ KORONA" titkos égi planétákot tészen lelki szemeink eleibe, valóban mindnyájunkat Asztrológusoknak „tsillagnéző böltseknek kíván tenni.” (Telek 1769a, 62-63) A prédikáció szövegében a hitszónok az alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom országosan ismert Napbaöltözött Asszony képét nemcsak megidézi, de bizonyos teológia magyarázatokkal is szolgál. Költői metaforái, nagy megjelenítő képességgel kapcsolják össze a Szeplőtelen Fogantatás tanát a csillagászati attribútumokon keresztül a Napbaöltözött Asszony kozmikus alakjával. A címlapmetszet és a hozzáfűzött idézetek, szöveges kommentárok tovább pontosítják a kötetben fölvetett tanokat és gondolatokat. Alul az írásszalagon „A TIZENKÉT TSILLAGU KORONA 1768.” felirat olvasható (Pataki 1951, 48. sz. 85, Szilárdfy 1981,122, Bálint 1983,124, Szilárdfy 1984,25, Szilárdfy-Tüskés-Knapp 1987,336. sz., Rózsa 1998,88,146. tétel és 182. kép). Fölötte Ad Nives Auxiliatrix Szegediensis. A felső részen a metszet fölött a következő feliratot találjuk: Signum magnum apparuitin caelo: Mulier amicta sole, etluna sub pedibus ejus in capite ejus CORONA STELLAR1UM DUODECIM. Apocaiyp. 12. v. 1. Nagyjegyjelenék -meg az égben: egy Asszony állata’ napba öltözve, és hold a'lábai - alatt, és a’ fején TIZENKÉT TSILLAGU KORONA... 1769. Alul a következő sorok egészítik ki a képet: Virgo, Parens, Patrona: parit, vestit, moderatur: Verbum Hominem, Hungáriám: pneumate, carne, prece. Szűz, Anya, Patrona: Szüli az Igét’ s - testei ruházza, Mint embert: Könyörög, és úgy vigyáz Magyar Országra. A fejléc szövege a Jelenések Könyvének citátumával utal a Napbaöltözött Asszonyra, amely ábrázolás évszázadokon át a Szeplőtelen Fogantatás egyik legkézenfekvőbb képzőművészeti megfelelője volt és a magyar Mária-tisztelet egyik legközkedveltebb típusává vált, amit a későközépkor óta egyre inkább a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungáriáé) alakjával azonosítottak. Ezt az évszázadok óta megszentelt tradíciót, amit oltárok, szobrok, hadi és templomi zászlók, metszetek, liturgikus tárgyak, sőt a magyar pénzek Szűz Máriát szerepeltető éremképei 356
