Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Néprajz
Szűcs ludit ,Az volt az igazi, amikor árultunk." A csongrádi piac sugároz. A szabadföldi termékből nyártól-ősztől több van. Ekkor vevőiketvissza kell szerezniük, csábítaniuk a viszonteladóktól. Míg a nagybani piac áruját továbbadó kereskedők, és a rendszeresen áruló őstermelők alapvető zöldség, gyümölcs kínálatával az állandóságot, a ritkábban megjelenő őstermelők termékeikkel a változatosságot, színt jelentik a piac világában, így vihet haza a vásárló sárgarépa, gyökér, krumpli, hagyma mellett például tavasszal pattogatott kukoricát, júliusban szedret, málnát és belőle főzött lekvárt vagy disznózsírral készült körömvirágkrémet. Míg a bolti ár szabott, ha minőségtől függően a bolt tulajdonosa változtat is rajta, a vevő nem szólhat bele; a piaci ár változhat, ennek a vevő is aktív részese lehet. A mai vevő viszonya az árhoz:- nem alkudozik, nem szokása, tetszik az áru, megveszi, amennyiért kínálják;- megnézi a terméket, elolvassa, megkérdezi az árat, ezután vagy szó nélkül továbbmegy, vagy alkudni próbál, sikerül, vásárol, nem sikerül, elmegy. Az árváltozása, alku kérdése az eladó oldaláról:- ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, tartják a bolti árat;- az eladó - talán alkudozásra számítva - a napi piaci árnál magasabbat mond;- ismerős, alkalmi eladó olyan alacsony árat mond, hogy nincs értelme alkudni (magas kínálat és gyorsan romló árufajta esetén);- a viszonteladó a könnyen romló gyümölcsöt több kilogramm vásárlásakor a kiírtnál olcsóbban adja, ajánlja. A szombat reggel a viszonteladónál zöldséges-bolti stílusban, gyorsan vásároló vevő az előbb felsorolt lehetőségeket nem veszi észre, nem él velük. Az adásvétel minden formájában (nagybani és heti piacon, utcán, a lakóháznál vásárlásnál, házhoz szállításnál) fontos a bizalom. Jelzi ezt az a tény, hogy termék - minőségtől függetlenül - ismeretlen eladótól nem kell, és nem kel az áru. A bizalom hiánya, kialakításának szükségessége új eladó, új vevő, újabb árusítási mód, hely elfogadtatásakor tapasztalható. Kialakítását segíti, ha a vevők számára ismert és ismeretlen eladó együtt árul, ezek lehetnek családtagok (szü- lők-gyerekek, meny-anyós), rokonok és barátok is. Vásárlás közben az eladó és vevő ismerkedik, barátkozik. A piac a városi társas élet egy helye, alkalma. Az eladók többsége 60 éven felüli, ennek felső határa a közelmúltban egy férfi személyében 93 év, alsó határa 12-13 év volt. Akislányok általában idősebb családtaggal árulnak, kellő rutinnal nyári szünetben egyedül is. Az őstermelőket és viszonteladókat, élelmiszert és egyéb terméket árusítókat fogadó, heti rendszerességgel működő piacon szigorú előírásoknak kell megfelelni, melyek kialakítása jelentős anyagi befektetést igényel. Csongrádon ilyen piacot alakítottak ki az említett helyen. Az elöregedő lakosság a nagy területen elnyúló településen két helyen is piacot, vásárlási lehetőséget igényelt az utóbbi években. A város északkeleti pontján, a régi városmagban, belsővárosban a helyi képviselő támogatásával (ő maga is árult korábban) elárusító hely működése indult be 2014 nyarán vasárnap reggeli nyitva tartással. Ezt követően a Petőfi utca környékén élők is kérték piac működtetését. Ezt vasárnapi, i 1 letve csütörtök reggeli vásárlási lehetőséggel próbálgatták. (Minden esetben a városrész, terület képviselője foglalkozik a piac ügyével. A hosszú ideje regnáló polgármester gyermekkorában rendszeresen járt eladni a piacra.) Ezek a helyek hivatalosan nem piacok, hanem őstermelői elárusítóhely néven szerepelnek.2 Az árusítók termékük nagyságától, jellegétől függően, szezonálisan vagy egész évben több más értékesítési formával is élnek. Téli alma-termelő - kevés tároló hellyel rendelkezve - áruját ősszel, télen a piacra is viszi, szedés után háznál is árulja, rendelésre, nagyobb tételben a vevő lakhelyére is szállítja. Tehenet tartó, a tejet feldolgozó család nőtagja reggelente egyszerű boltot működtet, közülük van, aki péntek délben a nagypiacon árul, tejet házhoz is hord, emellett vasárnap a belsővárosi elárusító helyre is viszi 2 A kérdéssel Kisbán Eszter foglalkozik a gazdag internetes forrásokat is felhasználva. Jelzi, hogy a termelői piac értelmezése, működtetése Csongrád városát is foglalkoztatja gondot jelentve (Kisbán 2017, 309}. 319
