Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Néprajz

Szűcs ludit ,Az volt az igazi, amikor árultunk." A csongrádi piac termékét. A városban több tejbolt működik, ahol a tulajdonos saját tehene tejét, a tejből készült tejfölt, túrót és sajtot árulja. A „minden fillért munkával megfogok” szá­mára árujuk eladásának - a piac mellett - egyéb formái is ki- és újra alakultak. Élnek ezek a ter­mészetes és spontán árusítási formák. Ilyen a háznál árulás, rendelésre házhoz szállítás. A főutcán alkalmi árusok, esetünkben helyi élelmiszer árusok jelentek meg tavasztól őszig. Ezt a formát most betiltották. [Egy kedves kis öregasszony - a maga „törvényen kívüliségével” -, a főutcai Aranykosár fantázianevű élelmi­szerbolt előtt időnként megjelenik a Kisrétben termelt zöldségeivel.) A háznál árulás lehet nyitott, záratlan kapu és utcára kirakott áru mellett, de lehet ablakba kitett írás [például „tojás kapható") vagy kapura, kerítésre kiírt tájékoztatás az eladó árujáról. Az így hirdetett termékeknek a környéken kialakult vevőköre van. A csongrádi főutcán 2014-ben, gazdag cseresznyetermés idején találkoztam olyan el­adóval, aki kerékpárja csomagtartójáról 1 kilós zacskókba kiadagolva kínálta szép áruját. [A találékonyság számtalan lehetséges változatát a maga teljességében nem biztos, hogy be tudtam mutatni, de törekedtem rá.) Történetileg a mezőváros polgárai, lakói ellátásában a tanyai gazdaságoknak - piaci áru­lás formájában - fontos szerepük volt. Kérdés, hogy a mai piacon tanyai termék megjelenik-e? Erre is van példa. Szabadföldi zöldségettermelő a Nagyrétből hozza áruját rendszeresen. Több tejtermék-árus a felgyői (Felgyő ma önálló község, valamikor uradalom része) tanyákról érkezik, és szolgálja ki a vevőket rendszeresen. Vannak a városban élő termelők, akik kis tanyai birto­kukon, határbeli földjükön megtermett árujukat: nemcsak tejet, hanem zöldséget, gyümölcsöt, mézet hoznak a városi piacra. Ugyanakkor a legtanyásabb határrész, illetve vonzáskörzet, Bokros [Csongrádhoz közeli község) fóliás zöldséget, paprikát, káposztát termelő gazdái az egyszerre nagy tételben érő árujukat a nagybani piacra viszik. A csongrádi hetipiacra nem járnak. Az egyik termelő felesége csongrádi zöldséges boltjában árul bokrosi paprikát, káposztát. [Kisebb tételű szállítás más boltokba is előfordulhat.) A fentiekben vázolt módon kapcsolódnak egymásba (a valóságban ennél gazdagabban) az árusítás módjai, helyei egy településen belül is. Ebben az adásvételi mozgásban, annak formái között a hetipiac - a többi formával lazább-szo- rosabb kapcsolatot tartva, illetve párhuzamosan működve - az egyik. [Miközben a hagyományos vásár elvesztette jelentőségét. Állatvásárban napjainkban már csak házinyulat árulnak. Ezt sem rendszeresen.) A fentiekben összegzett adatokat 2010-2015 között rendszeresebbé váló piaci vásárlásaim, illetve 2015 tavaszán és nyarán végzett módszeres beszélgetéseim közben gyűjtöttem. Hagyományos módszerrel jelenkutatást végeztem. Az adat­közlők piaci, bolti, házi árulása megélhetésüket biztosítja, illetve kiegészíti azt. Vizsgálati témám számukra egzisztenciális kérdés.3 Fenti írás előadásként 2015 augusztusában, a Juhász Antalt köszöntő konferencián hangzott el, annak írott változata.4 Kisbán Eszter 2017- ben a Termelők a piacon, termelői piacok című előadásával, illetve publikációjával tisztelt meg a hetvenedik születésnapomon. Ebben a téma - a piac változó szerepének, fogalmának figyelembe vételével - jelenbeli szerepének és a kutatás módjának új szempontjait tárgyalja. Cikkét jelzem a megfelelő helyen. 3 Ebből következően egy részük nem adná nevét a té­máról szóló írásban, így senkit nem nevesítek. Egy esetben teszek kivételt: az idézeteim mondatát Bódi Pálnétól (Vajda Viktória, sz. 1938) hallottam. Mások, akik szintén árultak fiatalabb korukban, és mosta­nában vásárlóként járnak a piacra, hasonlóképpen fogalmaztak. Ugyanakkor mindenkinek köszönöm a szíves, gyakran többszöri, őszinte beszélgetést! 4 Jelen cikk szövegének és a fotók számítógépes feldolgo­zásában Korpa Zoltán és Német Dóra volt segítségemre. Ezúton is köszönöm. 320

Next

/
Oldalképek
Tartalom