Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Irodalomtörténet
Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea A titok formái: egy nap, két levél zeneszerző személyére, akivel kapcsolatban kiderül, hogy "vagy tíz” versét megzenésítette (pontosabb adatként, mint a "titkos” levélben). A „kis figura embert”, ahogy ő szólítja, nagyon érdekesnek tartja. Azért érdeklődik Popperről Kalmár Ilonától, mert a nőnek kiterjedt rokonsága van, így Móra feltételezése szerint gyorsan tud információkhoz jutni - úgy beszél Ricáról,5 mint akinek a legtöbb unokatestvére van „a teremtett világon”. Móra és Kalmár Ilona mindketten kiskunfélegyházi születésűek, ez fontos elem kapcsolatuk szempontjából. Erre utal a Balatonföldváron Kalmár Ilonának dedikált bronzkori urna "Kisföldimnek öreg földije" mondata (Lengyel 2014). A közös származás gondolata itt is előkerül („világértsem akarom mondani, hogy kitagadom Félegyházánkról"). Mórának azért égetően szükséges a gyors információ [„Ha hamarosan tud válaszolni, asszonyom, ne késsen sokáig") Popperről, mert a zeneszerző nemsokára elhagyja Szegedet. Móra romló egészségi állapota, mint téma megjelenik a hivatalos levélben; a "titkosban" ugyanakkor nem is tesz róla említést. („A napokban hívtak meg hízó-kúrára. Rám is fér, úgyhogy jobb erről nem beszélni.") Móra betegségének (halála okának ismeretében tudjuk, ekkor már benne lappangott a gyilkos kór, ám Móra ebben az időszakban még - bár valószínűsíthetően a végsőkig -) nem sejtette a valós diagnózisát, a hasnyálmirigy-daganat meglétét. Móra fogyása 1933 februárjától már elkezdődött, a „hízókúrára" való utalás ennek tükrében értelmezendő. A dupla levelezés egyik bizarr eleme - a szerelmi szálon túl - egyértelműen politikai vonatkozású. Amint arra már többször hivatkoztunk, Móra nagyon szeretne több információt megtudni a kecskeméti kötődésű dr. Popperről, aki megzenésítette a verseit és tervezi kiadásukat. Annyit tud az ügyvéd-zeneszerzőről, hogy 1919 előtt Kecskeméten dolgozott j ogászként. Még azt sem tudja, hogy a kommün elől vagy a kommün után menekült el az országból. Móra a levélből kitetszően abban bízik, a kommün után, ami azt jelentené, hogy dr. Popper a tanácsköztársaság 5 Kalmár Ilona egyik beceneve, Móra Ferenc gyakran szólítja Ricának, Kica asszonynak, Kicasszonynak a hivatalos levelekben. híve volt egykoron. Tudjuk, a polgári radikális Móra Ferenc szerepet vállalt az őszirózsás forradalomban, az 1919. évi kommün szegedi eseményeiben viszont már közszereplőként nem vett részt - a polgári demokratikus forradalom alatt még a helyi nemzeti tanács alelnöke. Tény, a Mementó6 7 című 1919. április 1-jei, a Szegedi Naplóban megjelent cikkében metaforikus megfogalmazásban ugyan, de kiállt a kommunista diktatúra szellemisége mellett, ami Móra személyiségét, alkatát, közéleti gondolkodását ismerve a korabeli anarchikus, rendkívül bizonytalan, ingatagviszonyokkal magyarázható inkább, és nem kifejezetten ideológiai okokkal. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy még 1933-ban is Móra számára döntő személyiségteszt, hogy Popper vajon a kommün elől vagy a tanácsköztársaság után menekült külföldre. Egyfajta 20. századi extrémitásnak is tekinthetjük, hogy a titkos szerelmének írott levélben is ilyen döntő módon képes előtörni a politikai szenvedély. Szintén a levelezés közéleti szegmense érhető tetten, amikor azt igyekszik Móra Ferenc megmagyarázni, hogy miért nem fordul Popperről szóló információkért a kecskeméti ismerőseihez: „azoktól nem merek felvilágosítást kérni, mert mind orgoványi gyilkosok'n - írja Móra. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben is metaforáról van szó, Móra kecskeméti ismerősei közül természetesen nem lehetett „mind” ott abban a borzasztó időszakban, azon a borzalmas helyen. A levélíró gondolatait, politikai gondolkodását tudjuk tetten érni e fogalomhasználat („orgoványi gyilkosok”) által. A szövegrészből látható: Móra - szinte szélsőséges módon, a metaforát rendkívülien kiterjesztve - mindenkit, aki a kecskeméti térségben a regnáló rendszer, a Horthy-rezsim híve, „orgoványi gyilkosoknak" tekint. Móra Ferenc 1919 után visszavonult a nyilvános közéleti szerepléstől. Publikus formában éles politikai kérdésekről nem nyilatkozik. 6 „A Mementó kétségkívül bonyolult, többféle nyílt és rejtett jelentést hordozó cikk” - írja Lengyel András irodalomtörténész.(Lengyel 2005, 57). 7 Héjjas Iván különítményesei 1919 novemberében több tucat kommunista szimpátiával vádolt kecskeméti embert hurcoltak az orgoványi erdőbe, ahol ólmosbotokkal összeverték, majd kegyetlen módszerekkel (például élve eltemetés, trágyalébe fojtás) kivégezték őket. 277
