Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Irodalomtörténet
Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea A titok formái: egy nap, két levél Az orgoványi gyilkosokról szóló kiterjesztett metaforája a Kalmár Ilonának írott levélben arról tanúskodik, hogy Móra lelkében fájdalmasan jelen van a politikai szenvedély, az ellenzéki attitűd, a polgári radikális filozófia, csak mindennek a korabeli közéleti konstelláció miatt nem adhat nyilvánosan hangot. Utoljára ezt az 1924-ben írott Hannibál feltámasztása című kisregényében kísérli meg, amely vitriolos politikai szatíra, de a regény kézirata „elvész,” s Móra, akinek soha kéziratáról másolata nem volt, sorsszerűséget lát abban, hogy „szegény Hannibál jobblétre szenderiHt, mielőtt feltámadt volna."8 Móra Ferenc Kalmár Ilonának írt két levelét a véleményelemzés módszerével (vö. Szabó 2016,73-84) is átvizsgáltuk. A véleményelemzés metodológiája többnyire politikai szövegek elemzésére használatos. Mivel Móra levelében éles közéleti tartalom jelenik meg, ezért is érezzük izgalmas szellemi kezdeményezésnek, hogy egy különleges szerelmi viszony írásos dokumentumait is a véleményelemzés próbájának tegyük ki. A titkos és a nyilvánosságnak szánt levél elemzése előre meghatározott skála alapján történik. A következő szempontok szerint kerül a szöveg elemzésre: a tartalom semleges, mérsékelten pozitív, pozitív, mérsékelten negatív vagy negatív, illetve konfliktusos/neuralgikus/érzékeny. Arra voltunk kíváncsiak, a levelektartalma és kicsengése ezen szempontok alapján milyen üzenettel bír? A titkos levél mérsékelten pozitív tagmondattal kezdődik [„egy zeneszerző vendégem volt vacsorára”), majd egy semleges tartalom után (dr. Popper, kecskeméti ügyvéd) egy neuralgikus gondolati elem következik („úgy látszik, kommunizmushoz keveredett"). A hét tagmondatból álló első mondat következő mondatrésze semleges, majd egy igazán pozitív, személyes tartalom következik [„rád kellett gondolnom”). Ezt követik Kalmár Ilona megszólításai, melyek közül az első gondolat mérsékelten pozitív tartalommal bír [,,a te örökös repülhetnékségedre”), míg a következő metaforikus kép egyértelműen 8 A kézirat valójában nem veszett el, hiszen Feleky Géza, a Világ című napilap szerkesztője Móra halála után megtalálta, s a - rendkívül kalandos sorsú - kézirat sok hányattatás és cenzúra után csonkítatlanul 2004-ben jelenhetett meg először. negatív kicsengésű [„szegény levágott szárnyé kis vándormadaram...”), melyet követő mondatvégi három pont továbbgondolásra késztet. Egy teljesen semleges rövid mondat után pozitív tartalmak következnek [„Popper megzenésítette egy csomó versemet, megemlítésre kerül a földvári Titok című vers is"), majd a mondat mérsékelten pozitív tartalommal zárul [„melyet az új kiadásba is belevettünk”). Ezután újabb mérsékelten pozitív mondat következik a megzenésített vers előadásmódjáról, majd szintén mérsékelten pozitív közlés [„el kezdett hullani a könnyem s még most sem állt el"). Egyértelműen pozitív jelentéstartalmú mondat következik [„mindenki meg volt hatva, hogy a költő így meghatódott"), végül egy - egyértelműen pozitív - vallomás, mely némi áthallásra ad lehetőséget [„Most legalább visszaadhatom édes könnyeidet életem, boldogságom gyönyörű titka, Te!"), hiszen szerelmi kapcsolatuk sok nehézséggel, ellentmondással, ugyanakkor sok örömmel járt együtt. A hivatalos levél megszólítása egyértelműen pozitív, majd egy mérsékelten pozitív tartalmú mondat következik mérsékelten negatív lezárással [„ugyan már vagy két hét óta minden nap írok levelet, [...] muszáj elküldeném, mert nagyon körmömre égett a dolog”). Utóbbi mondatrész ugyanakkor pozitív jelentéstartalommal is bír, hiszen rejtett üzenetként is értelmezhető: két hét elküldetlenül, titokban megírt levél után Móra késztetést érez végre elküldött, hivatalos formában is értekezni Kicával. Alapjában tetszik neki a művek megzenésítése, arról tájékoztatja Kalmár Ilonát, hogy meg is hatódott (pozitív tartalom), ám mérsékelten negatív tartalmú a mondatrész, ahogyan a zeneszerzőt jellemzi [„kisfigura ember",„de egyben rejtélyes is"). A kommünnel kapcsolatos gondolatok kifejezetten konfliktusos tartalmú részeknek tekinthetőek. Pozitív jelentéstartalmú mondat követi a politikai, közéleti utalást, Kalmár Ilona széles körű rokoni kapcsolatairól tesz ugyanis említést az író [„Persze, hogy magára gondoltam, mint akinek a legtöbb unokatestvére van a teremtett világon"), majd a fiatal lány kecskeméti rokoni szálait említi, miközben a közös szülővárosról, Kiskunfélegyházáról esik szó. Móra nyomatékosít arra vonatkozóan, hogy Kalmár Ilona mindenkit 278
