Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Irodalomtörténet
Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea A titok formái: egy nap, két levél levelezésének ismeretében tudható, hogy ez nem csupán a Kalmár Ilonának írt levelekre vonatkozó adat. A levelek megszólításait vizsgálva látható, Móra számtalan formában nevezte meg Kalmár Ilonát; ezúttal Kedves kis Úrnőm, Kalmár Ilona címzés olvasható a hivatalos levélben. A titkos levél megszólítás nélküli. A gyűjteményben őrzött levelek tanúsága szerint Móra 1933. március 1-26. között összesen 25 titkos levelet, levéltöredéket írt Kalmár Ilonának. Mindezeket nem föltétlenül naponta, minden napra elosztva, hanem akár egy napon több napszakban is papírra vetette. Ezért van az, hogy az intim levelek sok esetben megszólítás nélküliek. A két vizsgált levél ugyanazon élmény alapján született, melyet Móra Ferenc azonnal megosztani szándékozott Kalmár Ilonával. A beszámolók tanúsága szerint Mórának dr. Popper Aladár kecskeméti ügyvéd, zeneszerző volt a vendége, aki megzenésítette tíz versét. A beszámoló szerint a megzenésítettverseketazeneszerző és felesége hangszeres kísérettel előadták. Míg a hivatalos levélben elsősorban a kecskeméti ügyvéd beazonosítása volt a beszámoló (látszólagos) apropója, addig a titkos levélben a hír arról szól, hogy a Balatonföldváron - szerelmük kibontakozása során - született Titok4 S című vers is a megzenésítettek 4 A Kalmár Ilonának Balatonföldváron 1932-ben írott Titok című vers szövege: „Titokl/Titkunkat az erdőnek el ne mondd: Fölgyujtogatná a hűvös vadont!/Az erdő-hamu vízbe hullna, ó,Felfordulna tőle lávaként a tó!/ Szikráit a szél égre hordaná S a csillagokat elsápasztaná!/Az Isten is riadtan nézne le És kapzsian tágulna rád a szeme!/S jaj, angyalának téged vinne fel, Titkunkat ne mondd az Istennek sem el!" (Móra 2014, V.) A Titok című vers egy másik változatát - feltételezhetően emlékezetből - írta le újra Móra és jelentette meg az 1932-es jubileumi kötetben (Könnyes könyv. Móra Ferenc írói munkásságának harmincéves jubileumára készült díszkiadás), Töredékek egy verses regényből alcímmel is ellátva. Az 1932-es kiadásban (Genius Kiadó, 106-107.) megjelent vers dátum nélkül került publikálásra. Az 1932-ben napvilágot látott Titok némileg eltérő szövegű és hosszabb, mint a titkos Titok: „Kis szivem, még az erdőnek se mondd: Felgyujtogatná titkunk a vadont!/ És hogyha hamva vízbe hullna, ó, Lávává forrna tőle tó s folyó!/ Ászéi megrészegedve hallaná, között volt. Bár a vers címe a hivatalos levélben is megemlítésre kerül, a közös balatonföldvári titokra való utalás, és annak hatása az íróra („El kezdett hullani a könnyem, a nagy zeneestélyből, nagy csapadék-este keletkezett a városunkban."') csupán a magánlevélben merül fel. A március 23-án írt titkos Móra-levél csupán hét mondatból áll. Tartalmilag a zeneszerzővel való találkozás, és a róla való információk kerülnek elsőként megemlítésre, bár itt a kecskeméti ügyvédnek csupán a vezetéknevét tudjuk meg, előkerül viszont a politikai hovatartozása, a kommunizmushoz való viszonyulása. Ám már az első mondat második felében is személyes vallomásra kerül sor („Rádkellettgondolnom, a Te repülhetnékségedre, szegény levágott szárnyú kis vándormadaram"). A vallomás sokféle utalást rejt magában Kalmár Ilona helyzetére vonatkozóan: a nő családi, társadalmi helyzetére, korlátozott anyagi lehetőségeire. Valószínűsíthető, hogy Móra ezt a képet metaforaként is használja, de konkrétan is utal a repülésre, utazásra, mint Kalmár Ilona vágyára, kívánságára. A titkos levélből a továbbiakban azt tudhatjuk meg, hogy "egy csomó" vers került megzenésítésre, a hivatalos levél "vagy tíz” versről szól. Végül a levél újabb személyes vallomással zárul („Most legalább visszaadom neked édes könnyeidet életem, boldogságom gyönyörű titka, Tel") A végső megszólítás visszautalás a Titok című versre s egyben élethelyzetükre, kapcsolatukra. További tisztázásra váró gondolat, hogy mi a háttere a „visszaadom neked édes könnyeidet" -toposz. A nyilvánosságra szánt levelek jellemzően játékos stílusban íródtak, így teljesen természetes, ahogyan Móra kezdi sorait: ezúttal információra van szüksége Kalmár Ilonától. A második mondat azonnal rákérdez dr. Popper Aladár A csillagos mennyégre sodraná!/ Elsápadnának irigy angyalok,Kialudnának rá a csillagok!/ S hogy ne maradjon a mennyég setét,Az Úristen terád vetné szemét!/ Csillagnak tőlem téged vinne fel...Titkunk ne mondd az Istennek sem el!/ II. /Pajkos tréfának indult, azt hiszem S látod, mi lett belőle, kis szivem? Világnemlátta csodapalota, Szivárványból van teteje, fala...De jaj, nem az ólomtetők és Nem a betonfalak:Légvárak ütnek legnagyobbat, Ha összeomlanak!" (Móra 1932,106-107) 276
