Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Tasiné Csúcs Ildikó Hogy a tudomány ne legyen mostohagyermek" - Szent-Györgyi Albert és a szovjetek és kompromisszumkereső együttműködésével sikerült áttörést elérni a reformok terén.1946. július elsejével Szent-Györgyi akadémiájának minden tagját bevonták az MTA III. osztályának tagjai közé. Eközben a III. osztályt két részre osztották úgy, hogy az újonnan létrejött IV. osztályban az élő természettudományok, a Ill-ban az élettelen természettudományok kaptak helyet. A továbbiakban ezen két természettudományi osztály együttes taglétszáma megegyezett a másik kettő társadalomtudományi osztály együttes taglétszámával. Az „új", megújult akadémia elnöke Kodály Zoltán lett, Szent-Györgyi másodelnök, Bay Zoltán pedig a III. osztály elnöke lett. Az akadémia szervezeti átalakítása után, következő lépésként Szent-Györgyiék a finanszírozás problémájára helyezték a hangsúlyt. „Az Akadémia tudományos munkásságának szabadságát csak vagyoni függetlensége tudja biztosítani." - hangoztatta Szent-Györgyi. Eközben a sajtóban is megfogalmazza, hogy mennyire kétségbeejtő a magyar tudomány és kultúra helyzete. A Magyar Nemzetgyűléshez címzett nyílt levelében nehezményezi a hadi célokra fordított kiadásokat és kéri a törvényhozókat, hogy katonai épületeket adjanak át felsőoktatási használatra.25 A tudomány állami finanszírozásának megvalósulása érdekében a kormány állandó támogatását szerették volna elérni. Ezért Szent-Györgyi másodelnökként az akadémiai Igazgatótanács 1946. október 10-i ülésére meghívta Nagy Ferenc miniszterelnököt, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettest, Keresztury Dezső kultuszminisztert, Rátz Jenő pénzügyminisztert, Mistéth Imre újjáépítési minisztert, és ismertetve akadémiai terveiket az épület felújításán túl legalább félmillió forintos évi (tehát rendszeres] állami segély kiutalását szerették volna elérni. Biztató ígéreteket ugyan kaptak, de a Gazdasági 25 Miközben a „tudósok lábáról levásik a cipő, testéről lefoszlik a ruha", addig az utcán „új cipőben, új ruhában feszengő katonatiszteket” lehet látni -, írja. Kéri a nemzetgyűlést, hogy az üllői úti Ludovika épületét a Pázmány Péter Tudományegyetemnek, a pécsi Zrínyi hadapródiskolát pedig a pécsi egyetem orvosi karának adják át. (Szent-Györgyi Albert: Magyarország jövője a kultúrával áll vagy bukik. Szent-Györgyi Albert nyílt levele a Magyar Nemzetgyűléshez. Új Magyarország 1946.(1. évf.j aug. 20. 8.) Főtanács 1947. februári döntése alapján, az ország helyzetére hivatkozva az akadémia az állandó állami támogatást nem kapta meg (Tillkovszky 1975, 358]. Ezután Szent-Györgyi személyesen tárgyalt a miniszterelnök-helyettessel, feltárta előtte a „magyar tudomány rettenetes helyzetét, s a tudósok fokozatos elkedvetlenedését”. ígéretet kapott arra, hogy 400 000 Ft egyszeri segélyt kap az akadémia a kormánytól természettudományi kutatásra. Ennek felhasználásáról az 1947. évi június 18-i Szent-Györgyi elnökletével tartott ülés döntött, egyelőre természettudományi acták kiadásának költségeit fedezték belőle.26 Mint látható Szent-Györgyi tudományos küzdelmei, a modern tudományosságot tükröző akadémiai szerkezet átalakítására sikeresek voltak. Eközben kapcsolata a szovjetekkel végig kiegyensúlyozott volt. Amikor 1945 februárjában a szovjet különítmény megtalálta őt, aznap este közös útjuk a zuglói frontrádió épületébe vezetett, ahol a tudós a következő szavakkal biztatta honfitársait: „nemsokára vége a szenvedésnek, hozzá kell látni, érdemes lesz hozzálátni a munkához". 27 További közszereplését is vitathatatlanul az ország újjáépítéséért, kulturális és tudományos felemelkedésért való küzdelem jellemezte. Reálpolitikai józansággal számolt a Szovjetunió földrajzi közelségével és gazdasági befolyásoló szerepével. A Szovjetunióba kétszer is ellátogatva voltak pozitív tapasztalatai a tudomány ottani előretöréséről, támogatottságáról. Hazánk számára is - Klebelsberg gondolatainak jegyében - a továbblépést a tudományok fejlesztésében, a természettudományok szerepének növelésében látta. Itteni erőfeszítéseit a Szovjetunióban is figyelemmel kísérhették, mert a kulturális kapcsolatok lanyhulása idején, a szovjetek éppen Szent- Györgyi Természettudományi Akadémiájának elérhetősége felől érdeklődtek Szekfű Gyula 26 Az a nap, amelyen az ülés lezajlott, a Szent-Györgyi emigrációját közvetlenül megelőző napokvalamelyike volt. Az emigráció pontos dátumát nem tudjuk, csak azt, hogy 1947. június végén már Svájcban tartózkodott, ahova követte később felesége és barátja Ráth István is. Júliusban Angliában tartott előadásokat és 1947. augusztusában lépettbe az EgyesültÁllamok területére ( Moss 2003,180,184). 27 Csatár Imre: Találkozás Szent-Györgyi Alberttel. Földes Jenő a „kedves tolmács" emlékezik. Magyar Hírek 23. évf. 5.szám. (1970.03.07.] 9. 251
