Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Sztankovánszki Tibor A Makó-igási járandói szarmata telep szerkezete és épületei gerenda (vagy deszka?) lenyomatos faltapasztás- ból.23 Ezek alapján feltételezhető, hogy az épületek gerendavázzal és/vagy (veremházak esetében) oromfallal rendelkezhettek.24 A szarmata településeken csak ritkán tárják fel felmenő falak alapozási árkait és cölöphelyeit. A jelenségek hiányát okozhatja azok sekély mélysége, az erózió vagy a talajművelés. A nagyobb felszíni épületek felmenő falainak jelentősebb oszlophelyei megmaradnak, hiszen azokat mélyebbre ássák, míg a kisebb felszíni épületek vagy gödörházak alacsonyabb falaihoz valószínűleg elegendő volt a gerendák sekély leásása. Tehát kijelenthető, hogy a házfalak régészeti nyomának teljes hiányát okozhatja az is, hogy a szarmaták talpnélküli vázas sövényfalakat emeltek (Dám 1992,16-20). A paticsok alapján a házak falát karóvázas vízszintes szövésű sövény alkotta, melyet pely- vás agyaggal (agyagos sárral) tapasztottak.25 Ezek közül különösen érdekes egy agyaggal vastagon körbetapasztott karó és egy falrész csatlakozásának nagyobb töredéke (4. kép).26 A karó körül akár 8-10 cm vastag agyagréteget is tapaszthattak, ezzel oszlopot formálva belőle. Az agyagtapasztásban néhány vessző vége is látszik, ami miatt felmerülhet, hogy a töredék egy ajtófélfa vagy ablaknyílás része lehetett.27 Hasonló nyíláskeretdarabot ismerünk az avar kori Kölked-Feketekapu lelőhelyről (Hajnal 2009,110,14. kép, 111). A 92. gödörből került elő a legnagyobb patics- darab.28 A leleten a falban alkalmazott vízszintes és függőleges vesszőfonás egyszerre megfigyelhető (5. kép). A függőleges irányú vesszőket valószínűleg megerősítés céljából fonták a falba a szerkezeti elemek, mint pl. a karók mellé. A függőlegesen leszúrt, csoportokban álló karókat Párducz Mihály már az első épületrekonstrukcióiban a falszerkezet megerősítéséhez kötötte 23 Pl.: MFM Ltsz. 2012.30.2940.(3.), 2012.30.2941., 2012.30.2942., 2012.30.2945., 2012.30.2947, 2012.30.2949. 24 Ilyen darab a pl. a MFM Ltsz. 2012.30.2928.(4.). 25 MFM Ltsz. 2012.30.2923.(1.), 2012.30.2923.(2.), 2012.30.2931.(1.), 2012.30.2931.(2.), 2012.30.2936. (1.), 2012.30.2936.(2.), 2012.30.2951. 26 MFM Ltsz. 2012.30.2931.(1.). 27 MFM Ltsz. 2012.30.2931.(1.), ehhez hasonló karó pl. a MFM Ltsz. 2012.30.2931.(2.). 28 MFM Ltsz. 2012.30.2976. (h.: 32 cm). (Párducz 1938, 3. ábra, 4. ábra). A cölöpök alsó részének körültapasztása mellett a karókat, amennyiben ajtófélfák vagy más erősítésre szoruló szerkezeti elemek voltak (belső fal?), vastagabb agyagréteggel és esetleg belső függőleges vesszőfonattal erősíthették meg. A125. gödör egyik faltöredékében látható vesszőnek sokszög (talán nyolcszög) alakú a keresztmetszete.29 Mindkét gödör paticsaiban láthatóak ácsmunkával készített, négyzetes alakú falécek/ gerendák. A legtöbb lenyomattal rendelkező patics vizsgálata alapján elmondható, hogy a falban a karók közötti vízszintes sövényfonás lehetett az uralkodó. A vesszőket a falban arra alkalmas növénnyel (pl. fahánccsal) rögzítették egymáshoz, melynek lenyomata több darabon is jól látható (6. kép).30 A falhoz használt vesszők átlagos átmérője Makón 0,3-3 cm közötti. Cseh János Kengyel mellett a Csorcsány-érnél feltárt ház paticsain a vesszők 0,4-0,8 és 1-1,5 cm át- mérőjűek voltak (Cseh 1998,92). A tapasztások- ban megőrződött nyomuk alapján az oszlopok/ gerendák közötti falrészen a karók átlagosan 3-5 cm átmérőjűek lehettek. Cseh megfigyeléseiben hasonló, 4, 6-7 cm-es karókról számol be (Cseh 1998,92). A faltapasztásokban látható növényi lenyomatok alapján az agyagot pelyvával, szalmával vagy más hasonló vékonyszárú növénnyel keverték össze. A faltöredékek felszínén az is látható, hogy a külső simított részükön 0,1-0,4 cm vastag agyagréteg van (pl. 5., 6., 7. kép). Feltételezhetően ugyanilyen réteget 0,1-0,2 cm vastagságban Cseh is észrevett a Kengyelen feltárt paticsdarabokon, amit a fal megújított rétegeként értelmezett (Cseh 1998, 91). Ez meglátásom szerint inkább a mai vakolathoz hasonlíthat, ám alapanyagukat tekintve az alatta levő vastagabb tapasztáshoz képest kevesebb pelyvát tartalmaz és esetleg jobb minőségű agyagot. Ezt a második finomabb tapasztási réteget Hajnal Zsuzsanna is leírta az avaroknál (Hajnal 2009,111). A fal felső rétegének elválását az alsó rétegtől annak minőségi különbségén kívül az is okozza, hogy a felső réteget időben később tapasztották. A népi építészetben 29 MFM Ltsz. 2012.30.2990. 30 PL: 2012.30.2941.(1.) (h.: 10 cm) és 2012.30.2949.(1.) (h.: 15 cm). 108
