A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Az apátfalvi temető elemzése III.
Kujáni Yvett Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben 29. sírjában (Párducz-Korek 1948, LV. t. 8),66 Sándorfalva-Eperjesen (Vörös 1985, VI. t. 1), - mely temetőt az ásató a hunkorra keltezi -, valamint Tiszadob-Sziget 11. és 28 sírjában (Istvánovits 1993,13 5).67 A139. sír maturus korú női temetkezését a szálvezető horog és a röpsúly elhelyezkedése, a csonttűtartó, és a már korábban elemzett, mindezidáig párhuzam nélküli lemeztagos bronz fülbevaló összessége alapján az 4. század végére-5. század első felére keltezzük. Gyermeksírból egyetlen orsókarika került elő (157. sír], egy 11-12 év kisleány mellett nyugodott (Kujáni 2015, 121, 9. tábla 2], A nehezék egy gyorskorongolt, szürke, korongos aljú edény aljából utánformázással készült (15. tábla 5]. Az orsókarika - csakúgy, mint a 203/1. sír esetében - a két boka között helyezkedett el. Játék Megkülönböztetett figyelem és gondoskodás jelét tapasztaltuk a 178. sírban nyugvó 5-6 éves kislány sírjában. Erre nem csak a már korábban említett gazdag ékszerezettség, a ruházat gyöngyözése és az amulettek jelenléte mutat, de a sírból előkerült üveggolyó is, amely belsejében fémfólia nyomát találtuk.68 Férfi sírok Pásztorkészségek „Pásztorkészség" néhány darabjáttaláltuk meg a 127. sírban (Kujáni 2015,113,1. tábla la-lb). A vasár és a hozzá tartozó csipesz vagy csiholótöredék rablott sírból került elő, így eredeti helyzete nem lokalizálható.69 A készletet valószínűleg tarsolyban vagy esetleg karikára felfüggesztve hordhatták 66 Ebben vastű nyomát találták. 67 TovábbilelőhelyekösszefoglalásafVADAY-DoMBORÓczKi 2001,105). 68 A tárgy archeometriai elemzése folyamatban van. 69 Több alkalommal is találtunk kisebb - ismeretlen funkciójú - vastárgyat és nyéltüske maradványt, de töredékességük miatt ezek nem azonosíthatóak. Pl. 179. sír (Kujáni 2015, 130,18. tábla 3bj. a késsel megegyező oldalon (Vörös 1996,130). A pásztorkészség elnevezést a régészet a néprajzból kölcsönözte, a pásztorok által használt eszközkészlet elemeit foglalja magába. Ez a tarisznyába tett csiholót, kovát, taplót (tehát a tűzgyúj - táshoz szükséges eszközöket) tartalmazta, az övre függesztett késsel együtt. A kés lehetett fa- vagy bőrtokban (Markos 1990,399-400). Ezzel szemben a szarmata pásztorkészségek tárháza ennél jelentősen bővebb. A kutatók eltérő eszközkészletet jelölnek meg pásztorkészségként. Szabó az árat, a vaskést és a fenőkövet említi (Szabó 1939,105), Párducz a tűzkészségeken kívül ide sorolja a kést és az árat (Párducz 1948, 288). Vaday és Szőke ezek mellett más kisebb eszközöket(?) és az érmét is beemeli a csoportba (Vaday-Szőke 1983, 117-118). Kulcsár a legtágabb értelmezést adja: az ő véleménye szerint a tű is a pásztorkészség részét képezi (Kulcsár 1998, 57). Fegyverek Fegyverek ritkán kerülnek elő a Kárpát-medencei szarmata Barbarikum területéről. Számuk a 4. század második felétől nő meg (Vaday- Domboróczki 2001,80-85). Férfisírokban fordul elő leginkább, de néhány lelőhelyen a mellékletekből arra következtettek, hogy női sírokban is megtalálható.70 * Ezt a feltevést a mai napig hitelt érdemlően nem bizonyították. Párducz Mihály a Csongrád környéki temetőkben talált fegyveres sírok alapján feltételezte a katonai elit jelenlétét (Párducz 1959, 292). Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria a szociális rétegződéssel magyarázza az egyes területeken (pl. Tápé-Malajdok, Sándorfalva-Eperjes stb.) előforduló fegyveresek nagy, míg Madarason viszonylag kis számát (Istvánovits-Kulcsár 1995, 19). Vaday Andrea erre egyrészt a római-szarmata viszonyban keresi a magyarázatot, másrész felveti, hogy a hosszú használati idejű temetőkben érdemes egy periódusra vetítve vizsgálni a fegyveres sírok arányát. így viszonylag pontosabb képet kaphatunk az azonos időszakban eltemetett fegyveresek számáról 70 Pl. Mindszenten Kovalovszki 1957, 57. 44
