A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége vagy drasztikus mértékű csökkentését, a bor forgalmának szabaddá tételét és feldolgozásának valamint a szeszfőzés engedélyezését. 1934. január 28-án Csongrád biztosított helyszínt a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete által szervezett országos gyűlésének, amely báró Waldbott Kelemen vezetésével zajlott le a városháza tanácstermében. Megnyitó beszédében fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy Magyarországon sehol sem talált olyan „lelkes szőlősgazdacsoportra” mint Csongrádon. Kihangsúlyozta azt, hogy a helyi szőlősgazdák rendszeresen képviseltetik magukat a szakmai rendezvényeken, hozzászólásaikkal jelentős mértékben hozzájárulnak a szőlő- és bortermelés helyzetének javításához. Kiemelte többek között azt is, hogy a szőlőművelés legalább annyi munkáskezet foglalkoztat, mint az ipari szektor, emiatt a gazdálkodási ágazat fennmaradását biztosítani szükséges. Farkas Béla főispán beszédét követően Staub Elemér, a Mezőgazdasági Kamara elnöke is felszólalt, Baross Endre, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének az elnöke pedig a következő határozati javaslatokat fogalmazta meg: „1. Mondja ki a nagygyűlés, hogy hálásan köszönni a bor- fogyasztási adó 50 százalékos csökkentését, de szükségesnek tartja továbbra is a borfogyasztási adó teljes eltörlését. 2. Kérje a nagygyűlés feliratban a kormányt, hogy fogyasztásra szánt szeszt csak szőlőből, gyümölcsből, illetve azok mellék- termékeiből legyen szabad ezentúl előállítani. 3. Kérje a nagygyűlés a kormányt, hogy a termelői kimérési rendszer tovább is kiépíthetővé tétessék, a kimérő termelőkre kivetett kereseti adó eltöröltessék és az egydecis poharazás megengedhető legye.”42 Miután a résztvevők elfogadták a határozati javaslatokat, Krüger Aladár kormányfőtanácsos mondta el beszédét, amelyben a szeszkartellek káros tevékenységére próbálta felhívni a jelenlévők figyelmét. Gesztelyei Nagy László statisztikai adatokkal világította meg a szőlő- és bortermelés gazdasági jelentőségét, miközben kihangsúlyozta az ágazat szociális és társadalmi vonatkozásait is. A nagygyűlésen számos hozzászólás hangzott még el, amelyek különböző témaköröket (pl.: mustsűrítést, rézgálic beszerzése, szeszadó mérséklése stb.) érintettek. Az elöljáróság 1936. május 10-én az egyesület székházában szervezett „népes értekezletet”, amelyen gróf Károlyi Viktor országgyűlési képviselő és Piroska János Csongrád polgármestere is megjelent. Az összejövetelen elsősorban a szesztörvény visszáságait, a borfogyasztási adó problémáit elemezték a résztvevők, akik a szőlőbirtokosok hátrányos helyzetére próbálták felhívni a figyelmet.43 Bálok, mulatságok szervezése Az alapszabályban rögzített célkitűzések szerint az egyesület mulatságok és bálok rendszeres szervezéséből olyan bevételekre számított, amelyek felhasználhatóak a működéshez szükséges anyagi háttér megteremtéséhez. A társulatnak ezt a sajátos tevékenységét alapvetően három különböző forrás bevonásával ismerhetjük meg, amelyek között a helyi újságokban megjelent hirdetéseket, a Csongrádi Levéltárban őrzött báli meghívókat és a pénztárkönyvben található bejegyzéseket tarthatjuk számon. Az 1920-as évek elejétől a különböző forrásokban az alábbi alkalmak fordulnak elő, amelyekhez kapcsolódóan az egyesület bálokat szervezett: vízkereszt, farsangvasárnap, húsvétvasárnap, pünkösd, Nagyboldogasszony napja (búcsú bál), szüret, Katalin-nap, karácsony. A táncos mulatságokat az 1920-as évek folyamán és az 1930-as évek elején a Kaszanitzky-féle vendéglőben vagy a Magyar Királyi Szállóban rendezték meg, az 1934-es esztendőt követően azonban valószínűleg az egyesület székháza szolgálhatott helyszínként. Az újságokban megjelent híradások következetesen feltüntették a belépő díjak összegét és a résztvevők szórakoztatását felvállaló zenekart, alkalmanként azonban a rendezvény célját (pl.: az egyesületi könyvtár fejlesztése) is megjelölték. A nyomdában sokszorosított meghívókon az időpont és a helyszín mellett a bálok szervezését végző személyek, azaz a vigalmi bizottság és a vezetőség tagjai is szerepelnek. A pénztárkönyvek adatai alapján aztláthatjuk, hogy a mulatságok komoly bevételi forrást jelenthettek az egyesület számára, jóllehet 42 Csongrádi Újság 1934. február 1.1. 43 Borászati Lapok 1936. május 16.170. 275
