A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége

Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége a lebonyolítás során különféle kiadásokkal (pl.: magyar ruha használat, meghívók kézbesítése, padok szállítása, zenedíj, rendőrhatósági engedély stb.] is számolni kellett. A szórakozási alkalmakról és lefolyásukról időnként a helyi sajtó is rész­letesen beszámolt: „A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete f. hó 20-án, vasárnap tartotta meg ezévi, szokásos <Katalin> bálját a Kaszanitzky féle vendéglőben, mely fényesen sikerült. A pom­pás mulatságon, mely este 8 órakor hamisítatlan magyar csárdással kezdődött, a legjobb hangulat uralkodott mindvégig s ami a legfontosabb, inci­dens nem történt egész éjszaka. Vagyis: reggel 4 órakor mindenki azzal a gondolattal távozott el a mulatságról, hogy a szőlősgazdák báljára igazán érdemes volt elmenni, mert a zene, a rendezés s m i nden kiváló volt. A zenét Kompó Béla közkedvelt zenekara szolgáltatta."44 Egyesületi székház vásárlása és fenntartása Az 1920-as évek végén már felmerült annak a terve, hogy a Csongrádi Gazdasági Egyesület, a Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete és a föld­műves szövetkezet egy közös székházban, azaz „kulturházban" nyerjen elhelyezést, amihez a földművelésügyi minisztérium is hajlandónak mutatkozott anyagi segítséget nyújtani. Az elkép­zelések között az Erzsébet szálló vagy más erre a célra megfelelő épület megvásárlása is szerepelt, de az érintettek teljesen új székház emelését sem vetették el teljes mértékben. Úgy tűnik, hogy a terv nem valósult meg, hiszen a Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete 1934 januárjában saját székházat vehetett birtokba. Az ingatlan megvá­sárlásához - Farkas Béla főispán közbenjárásának köszönhetően - a földművelésügyi minisztérium 3000 pengő támogatással járult hozzá. Egy tágas telken elhelyezkedő lakóházat alakítottak át erre a célra, ahol nagyobb méretű teremben tarthat­ták az összejöveteleiket. A székház felavatására és felszentelésére 1934. november 17-én került sor, amelyen Szedlacsek István apátplébános, Piroska János polgármester, Szepessy József borászati 44 Csongrádi Híradó 1932. november 23.1. főfelügyelő, Krüger Aladár országgyűlési képvi­selő és Reizman Zoltán a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének a kiküldöttje is részt vett. Az ünnepséget követően 800 személlyel este 8 órakor társasvacsora kezdődött, amelyen többen mondtak köszöntőket, Krüger Aladár pedig elszavalta a Tiszamenti borozók című költeményét. Az 1930-as évek közepétől az egyesületi székház fenntartása és működtetése különböző mértékű kiadással járt együtt, hiszen gondoskodni kellett a villanyszámlák befizetéséről, a fűtéshez szük­séges tűzifa beszerzéséről valamint a felújítási munkálatok elvégzéséről. Az 1940-es évek elején a számlák, szállítási jegyzékek és a különböző kimutatások arról tanúskodnak, hogy a karban­tartáshoz cserepet, cementet, homokot, festéket, kőport, meszet és vályogot vásároltak, az épület egyes részeit pedig iparosokkal javítatták ki. Az 1949. március 20-án megtartott választmá­nyi ülésen az egyesület képviselői foglalkoztak a székház tetőszerkezetének javításával, ami jelentő anyagi terhet rótt a költségvetésre: „... az 1941-42 talajvizes években az epület hatsó fala megsülyedt de akkor az egyesület pénz szűke miat nemtudta megcsináltatni de most már az egyesület abban a hejzetben van anyagiakkal, hogy megtudja csináltatni vagy legalább is az összes omlástól megmenteni."45 1949-ben a székházon már a helyi földművesszövetkezet végzett felújítási és átala­kítási munkálatokat, ahol kultúrterem, színpad és olvasóterem kialakítását tűzték ki célként. A kiépülő új ideológiai rendszer jegyében az ünne­pélyes felavatást Sztálin 70. születésnapjára, azaz 1949. december 21-ére tervezték. A székházban könyvtár,45 46 illetve olvasóterem is működhetett, ahol a tagoknak lehetőségük nyílt arra, hogy hoz­záférhessenek a szaklapokhoz (Borászati Lapok), szakkönyvekhez illetve a különböző sajtótermé­kekhez, amelyeket az egyesület fontosnak tartott megvásárolni illetve megrendelni.47 45 MNL CsML CsL X. 110. 2. CsSzEi. Közgyűlési és vá­lasztmányi ülések jegyzőkönyvei 1949. március 20. 46 1936-ban az egyesület szerette volna átvenni Csongrád város könyvtárát, a képviselőtestület azonban nem támogatta törekvésüket. 47 Pásztor Ágota balmazújvárosi kutatásai során mutatott rá arra, hogy az egyesületek az éves közgyűléseken határozták meg el, milyen újságokat rendelnek meg. (Pásztor 2010,107] 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom