A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége is elismerték munkásságát. Megválasztását követően a közgyűlés elnöki székfoglalóját is elfogadta, majd megtörtént a többi tisztségviselő megválasztása is. 1949. január 21-én választmányi ülést tartottak, amelyen a résztvevők kitűzték a rendes közgyűlés időpontját. 1949. február 13-án az egyesület székházában a 279 tagból 210 jelent meg, ami azt jelentette, hogy a közgyűlés határozatképes volt. A tisztségviselők beszámolóinak elfogadását követően az elnök ismertette az alispán által hozott határozatot és az egyesület alapszabályát. A május 8-án tartott választmányi ülésen felmerült az egyesület 25 éves fennállásának megünneplése, a jelenlévők azonban úgy döntöttek, hogy a jeles alkalomról nem Péter-Pál napján, hanem augusztus 20-án, azaz az „Új kenyér" ünnepén emlékeznek meg. A jegyzőkönyv szerint az utolsó választmányi ülésre 1949. október 23-án került sor, a társulat megszűnése azonban ekkor még nem szerepelt a napirendi pontok között. Az egyesület bevételei főként a tagdíjakból eredtek, de a társulat által szervezett tánc- mulatságokból is jelentős jövedelem származhatott. Az 1940-as években a székház, illetve ingóságainak bérbeadása is szerepel a kimutatásokban, hiszen magánszemélyeknek és más szervezeteknek is lehetősége nyílt arra, hogy a padokat, az asztalokat és a magyar ruhákat, valamint a helyiségeket megfelelő pénzösszeg fejében használhassa. Az egyesület tulajdonát képező Malligand szeszmérő is bevételi forrást jelenthetett, mivel a szőlőbirtokosok kibérelhették azért, hogy meghatározhassák bortermésük alkoholtartalmát. A bevételek között 1949-ben a lakbérek is megjelennek, aminek az lehet a magyarázata, hogy a hegyközség, illetve a földműves szövetkezet is az egyesület székházában nyert elhelyezést. Rendszeres kiadással járt az épület fenntartása, hiszen fizetni kellett a villanyszámlákat, be kellett szerezni a fűtéshez szükséges tűzifát is. A felújítási munkálatok jelentős anyagi terhet róttak az egyesületre, mivel az építési alapanyagok mellett az iparosok munkabére is költséget jelentett. Az egyesület rendszeresen előfizetett több újságra is, amelyekben alkalmanként hirdetéseket is közzétett, hogy a tagokat értesítse a közgyűlések időpontjáról. 1948 decemberében 50 forint kiadással járt az alapszabály begépelése és felterjesztése, a kiadások között ugyanakkor feltűnnek az utazások költségei és a különböző tagsági díjak is, hiszen az egyesület az országos szakmai szervezetek tevékenységében is igyekezett szerepet vállalni. Az újságokat, leveleket kézbesítő postás újév alkalmával rendszeresen megajándékozták, ami rendszeres költséggel járt. Törekvések a szőlő- és bortermelés modernizálására Az 1920-as évek elején Váry István, az egyesület elnöke már próbálta a szőlőbirtokosok figyelmét felhívni arra, hogy a szőlő szedésének elhalasztásával a mustban több cukor halmozódhat fel, amennyiben ezt az időjárási viszonyok is lehetővé teszik. 1927-ben a társulat a szüret időpontjának kijelölése érdekében tett lépéseket, amivel a leszedett termésből készített bor minőségén kívánt javítani. Váry István 1927. augusztus 5-én keltezett levelében azt emelte ki, hogy a csongrádi borok elveszítették hírnevüket, emiatt az értékesítés komoly nehézségekbe ütközött. Legsürgetőbbnek a szüret idejének meghatározását tartotta, hiszen éretlen termésből nem lehetett megfelelő minőségű bort készíteni. A polgármesteri hivatal hiába próbálta szabályozni a szüretelés gyakorlatát, a szőlősgazdák már szeptember elején nekiláttak a munkának: „Csongrádon az a helyzet, hogy egy gazda megkezdi a szüretelést szeptember elején és magával rántja a többit, mert senki sem hajlandó termését ott hagyni, mikor a szomszéd már megszedte. így aztán kevés kivétellel nem várják be az érést, savanyu lesz a bor. Ez a bor minőségének rovására megy, rontjuk hírnevünket.”18 Az egyesület bizottságot alakított, amely megfelelő, a minőségi bor készítésének szempontjait figyelembevevő időpont megállapítására vállalkozott.19 A tagokat úgy próbálták összeválogatni, hogy szőlőbirtokosok a csongrádi 18 Csongrádi Újság 1927. augusztus 1. 2. 19 Csongrádi Újság 1927. augusztus 7.1. 269