A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége

Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége is elismerték munkásságát. Megválasztását követően a közgyűlés elnöki székfoglalóját is elfogadta, majd megtörtént a többi tisztségviselő megválasztása is. 1949. január 21-én választ­mányi ülést tartottak, amelyen a résztvevők kitűzték a rendes közgyűlés időpontját. 1949. február 13-án az egyesület székházában a 279 tagból 210 jelent meg, ami azt jelentette, hogy a közgyűlés határozatképes volt. A tisztségviselők beszámolóinak elfogadását követően az elnök ismertette az alispán által hozott határozatot és az egyesület alapszabályát. A május 8-án tartott választmányi ülésen felmerült az egyesület 25 éves fennállásának megünneplése, a jelenlévők azonban úgy döntöttek, hogy a jeles alkalomról nem Péter-Pál napján, hanem augusztus 20-án, azaz az „Új kenyér" ünnepén emlékeznek meg. A jegyzőkönyv szerint az utolsó választmányi ülésre 1949. október 23-án került sor, a társulat megszűnése azonban ekkor még nem szerepelt a napirendi pontok között. Az egyesület bevételei főként a tagdíjakból eredtek, de a társulat által szervezett tánc- mulatságokból is jelentős jövedelem származ­hatott. Az 1940-as években a székház, illetve ingóságainak bérbeadása is szerepel a kimuta­tásokban, hiszen magánszemélyeknek és más szervezeteknek is lehetősége nyílt arra, hogy a padokat, az asztalokat és a magyar ruhákat, valamint a helyiségeket megfelelő pénzösszeg fejében használhassa. Az egyesület tulajdonát képező Malligand szeszmérő is bevételi forrást jelenthetett, mivel a szőlőbirtokosok kibérelhet­ték azért, hogy meghatározhassák bortermésük alkoholtartalmát. A bevételek között 1949-ben a lakbérek is megjelennek, aminek az lehet a ma­gyarázata, hogy a hegyközség, illetve a földműves szövetkezet is az egyesület székházában nyert elhelyezést. Rendszeres kiadással járt az épület fenntartása, hiszen fizetni kellett a villanyszám­lákat, be kellett szerezni a fűtéshez szükséges tűzifát is. A felújítási munkálatok jelentős anyagi terhet róttak az egyesületre, mivel az építési alapanyagok mellett az iparosok munkabére is költséget jelentett. Az egyesület rendsze­resen előfizetett több újságra is, amelyekben alkalmanként hirdetéseket is közzétett, hogy a tagokat értesítse a közgyűlések időpontjáról. 1948 decemberében 50 forint kiadással járt az alapszabály begépelése és felterjesztése, a ki­adások között ugyanakkor feltűnnek az utazások költségei és a különböző tagsági díjak is, hiszen az egyesület az országos szakmai szervezetek tevékenységében is igyekezett szerepet vállalni. Az újságokat, leveleket kézbesítő postás újév alkalmával rendszeresen megajándékozták, ami rendszeres költséggel járt. Törekvések a szőlő- és borterme­lés modernizálására Az 1920-as évek elején Váry István, az egyesület elnöke már próbálta a szőlőbirtokosok figyelmét felhívni arra, hogy a szőlő szedésének elhalasz­tásával a mustban több cukor halmozódhat fel, amennyiben ezt az időjárási viszonyok is lehetővé teszik. 1927-ben a társulat a szüret időpontjának kijelölése érdekében tett lépése­ket, amivel a leszedett termésből készített bor minőségén kívánt javítani. Váry István 1927. augusztus 5-én keltezett levelében azt emelte ki, hogy a csongrádi borok elveszítették hír­nevüket, emiatt az értékesítés komoly nehéz­ségekbe ütközött. Legsürgetőbbnek a szüret idejének meghatározását tartotta, hiszen éretlen termésből nem lehetett megfelelő minőségű bort készíteni. A polgármesteri hivatal hiába próbálta szabályozni a szüretelés gyakorlatát, a szőlősgazdák már szeptember elején nekiláttak a munkának: „Csongrádon az a helyzet, hogy egy gazda megkezdi a szüretelést szeptember elején és magával rántja a többit, mert senki sem hajlandó termését ott hagyni, mikor a szomszéd már megszedte. így aztán kevés kivétellel nem várják be az érést, savanyu lesz a bor. Ez a bor minőségének rovására megy, rontjuk hírne­vünket.”18 Az egyesület bizottságot alakított, amely megfelelő, a minőségi bor készítésének szempontjait figyelembevevő időpont megálla­pítására vállalkozott.19 A tagokat úgy próbálták összeválogatni, hogy szőlőbirtokosok a csongrádi 18 Csongrádi Újság 1927. augusztus 1. 2. 19 Csongrádi Újság 1927. augusztus 7.1. 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom