A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége szőlőhegy különböző részein rendelkezzenek szőlőültetvényekkel, így figyelemmel kísérhették a szőlőtermés érésének folyamatát. 1927-ben a szőlőterületeket két részre osztották, majd előterjesztést intéztek a városi tanácshoz azért, hogy az általuk kijelölt napon kezdődjön a termés betakarítása: „I. körzet: A Kuklics János és Forgó István szőllejétől kifelé a Csanyi Forgó útjáig és Iskola utjának Tisza felőli oldalától a Kápolnáig a szüret kezdete szeptember 26-án lesz. II. körzet: Az I. körzettől hazafelé a Csanyi Forgó és Iskola utjának a Szántóföldig a szőlők Csongrád felőli végéig a szüret kezdete október 3-án lesz."20 1928-ban a szüret kezdetét október 1-jében állapították meg, az esőzések miatt azonban az előző esztendőhöz hasonlóan nem lehetett betartani a határidőket, mivel a szőlőfürtök rothadásnak indultak: „...szombatról vasárnapra virradó éjjel azonban olyan hatalmas eső vonult végig Csongrád fölött és az esőzés csekély kihagyásokkal vasárnap, sőt hétfőn is folytatódott, s attól kell tartani, hogy a csongrádi határ egész szőlőtermése tönkremegy. Éppen ezért a tanács visszavonta azt a rendelkezést, amely szerint okt. 1. előtt megtiltotta a szüretelést és hozzájárult ahhoz, hogy a szőlősgazdák akár már hétfőn, f. hó 24-én megkezdjék a szüretet."21 A város vezetősége az 1940-es évek második felében is támaszkodott a szüret időpontjának kijelölése kapcsán az egyesület álláspontjára. 1947-ben a kedvező időjárás miatt egy viszonylag korai időpontot, szeptember 9-ét javasolták, amit a város polgármestere is elfogadott. Az 1948. szeptember 18-án megtartott választmányi ülésen körvonalazódott a dátum, amelynek meghatározása élénk vitát váltott ki a tagok körében, de végül is sikerült szavazás útján eldönteni a kérdést. Szeptember 24-ét jelölték ki, amikor a szőlőfürtök érése már olyan stádiumba jutott, hogy a szőlőbirtokosok elkezdhették a munkát. Az egyesület próbálta megkönnyíteni a szőlő- és bortermeléshez szükséges permetszerek és más alapanyagok beszerzését, amelyekhez a tagok minden bizonnyal alacsonyabb vételáron juthattak hozzá, mintha egyenként vásárolták volna meg azokat. A kijelölt tisztségviselők 20 Csongrádi Újság 1927. július 18. 3. 21 Csongrádi Újság 1928. szeptember 25. 3. rendszerint év végén számba vették a rézgálicra vonatkozó igényeket, januárban pedig a tagoktól több részletben összegyűjtötték a pénzt. A helyi újságok hasábjain hirdetés útján közölték, hogy a szőlőbirtokosok pontosan mikor és hol vehetik át az általuk megrendelt mennyiséget. 1927-ben a kiosztás a Magyar Királyi Szálló helyiségében, illetve Vári István lakóhelyén, a Zsinór utca 31. szám alatt zajlott le. Az egyesület ezzel a módszerrel már az 1920-as évek elején is próbálkozott, ahogyan erről a helyi sajtó is beszámolt: „Az egyesület tagjainak a vezetőség, illetve a választmány a múlt évben is fáradságot nem ismerő munkával a permetezéshez szükséges 1 vagon rézgálicot klg kint 81 kor. 33 fillérért tudott beszerezni az akkori 108 koronás legolcsóbb árral szemben, ami ennél az egy vagon rézgálicnál is 266,700 koronát tett ki és ezzel tetemes összeget takarított meg tagjai számára. Jelenleg is kísérletezik az egyesület vezetősége, hogy tagjai számára a napi árnál jóval olcsóbban tudjon rézgálicot szerezni, ami már odavezetett, hogy vasárnap, dec. 10-én a rézgálicra az egyesület helyiségében, az Erzsébet-szálló nagytermében elő is lehet fizetni.”22 Az 1930-as évek elején a szőlősgazdáktársulata megpróbálta a csemegeszőlők népszerűsítését felkarolni, amihez a földművelésügyi minisztérium támogatását is igyekezett megnyerni. Az elképzelés az volt, hogy az illetékes hatóságoktól a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő fajták (pl: szőlőskertek királynéja, Mathiász Jánosáé, muskát stb.J szaporításra alkalmas vesszőit szerzik be, amelyekkel a szőlőbirtokosok az ültetvények egy részét átolthatják.23 1933- ban Krüger Aladár vezetésével küldöttséget menesztettek a földművelésügyi minisztérium szőlészeti szakosztályához azzal a kéréssel, hogy küldjenek a csongrádi szőlőbirtokosoknak 16 000 darab vesszőt Mathiász János fajtái közül.24 A megnevezett szőlőfélékkel a minisztérium nem rendelkezett, így a szőlősgazdák arra kényszerültek, hogy saját anyagi lehetőségeikhez mérten 15-30 fillérért vásároljanak oltásra és dugványozásra alkalmas sima vesszőket.25 22 Csongrádi Újság 1922. december 7. 3 23 Csongrádi Újság 1932. január 14. 2. 24 Csongrádi újság 1933. április 20. 3. 25 Csongrádi Újság 1933. április 20. 4. 270
