A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Az apátfalvi temető elemzése III.
Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben. Az apátfalvi temető elemzése III. Kujáni Yvett A szegedi Móra Ferenc Múzeum 2010. november 3. és 2011. október 7. között Paluch Tibor vezetésével folytatott próba- és megelőző feltárást az M43-as autópálya 43. számú lelőhelyén, Apátfalva-Nagyút-dűlőn és a hozzátartozó földdepó területén. Az itt előkerült késő császárkori szarmata temető rítusának, embertani feldolgozásának és leletanyagának részletes leírását az előző két MFMÉ kötetben foglaltuk össze (Kujáni 2014, 101-129; Uő. 2015, 91-137; Marcsik - Kujáni 2015,139-155). Jelen tanulmányban a női, férfi illetve gyermek viseleti elemeket és a sírokban talált mellékleteket mutatom be. Részletesen érintem a késő szarmata időszakban jellegzetes tárgytípusokat, elemzem a Maros-Körös közén előforduló - hasonló korszakú - temetőkkel lévő kapcsolatokat. A teljesen feltárt temető ékszereinek és viseleti elemeinek segítségével kísérletet teszek viseleti rekonstrukciók bemutatására. A mellékletek ismertetésekor kiemelem az eszközhasználatra vonatkozó kutatások legújabb eredményeit, kitérek a területen előforduló, idegen etnikumokhoz köthető esetleges kapcsolatok mibenlétére. A temető szerkezetének elemzésével képet kaphatunk a lehetséges társadalmi tagozódásról. Az eltemetettek morfológiai státusából rámutatok a szarmata etnikumtól idegen jelenlétre is. Viseleti elemek a temetkezései rítusban1 Női és gyermektemetkezések Fülbevalók Fülbevalókat összesen 16 temetkezésnél találtunk (1. tábla),1 2 ebből 9 női (139., 145., 153., 159., 160., 171., 180., 182., 200. sír) és 4 gyermeksírban (135., 154., 178., 195 sír) fordult elő. Felnőtt nők esetében 3 rablott temetkezésnél tudtuk megfigyelni az ékszert. Egy alkalommal (135. és 136. sír) nem bizonyítható, hogy a fülbevaló a leány vagy a később ráásott nő sírjából származik-e. Női sírokban 3 esetben mind a két párt, a bolyga- tatlan temetkezésekben 3 alkalommal csak egyetlen példányt találtunk. Kétszer a koponya alól, felszedés közben kerültek elő (159. és 171. sír) (1. tábla 6; 8), egy temetkezésnél (180. sír) (1. tábla 10) a koponya jobb oldalán fordult elő magányosan. A bronzhuzalból készült darabok esetleg elkorrodálódtak, de a 159. sír vastagabb példányánál aszimmetrikus viseletét tételezhetünk fel (1. tábla 6).3 1 Ezúton szeretném megköszönni Istvánovits Eszternek (régész, Jósa András Múzeum), Kulcsár Valériának (docens, SZTE-BTK, Régészeti Tanszék), Vörös Gabriellának (címzetes egyetemi docens, SZTE-BTK, Régészeti Tanszék), valamint Marcsik Antóniának (ny. egyetemi docens, SZTE-TTIK, Embertani Tanszék) a feldolgozás során nyújtott szakmai tanácsait. 2 Arajzokért Koncz Margitnak és Czabarka Zsuzsannának (MFM) tartozom köszönettel. A táblák és térképek digitalizálását Zoltán Sándor Péter (MFM) készítette, amelyet ezúton köszönök. 3 Előfordulhat, hogy az egyik darab elveszett és egy gyengébb megtartásúval pótolták, ez pedig később megsemmisült. Azt is feltételezhetjük, hogy nem pótolták, de nem zárhatjuk ki, hogy csak egyetlen 25
