A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Az apátfalvi temető elemzése III.
Kujáni Yvett Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Gyermekeknél kétalkalommal (154. és 195. sír] (1. tábla 5; 12) fülbevaló párról beszélhetünk. Egy igen rossz megtartású darab a 178. sírból került elő (1. tábla 9]. Megállapítható, hogy az apátfalvi népességnél az 5 éves korú kislányok már viseltek fülbevalót, azonban az infantia II. életkorba sorolt leányok temetkezéseinél már nem találtunk minden esetben ilyen ékszert (157. sír].4 Vörös Gabriella kimutatta, hogy a 4. századi alföldi gyermektemetkezéseknél jóval gyakoribbak ezek az ékszerek, mint a korábbi időszak hasonló sírjaiban (Vörös 2005,130-131,134,137], Egy esettől eltekintve még a töredékeknél is megállapítható volt, hogy hurkos-kampós záródású darabokat találtunk. Az ilyen típusú fülbevalók az Alföldön igen elterjedtek, közöttük tipológiai és kronológiai különbségek is felfedezhetőek (Vaday 1989,45-46], Használatuk a 2. századtól (Istvánovits 1990,90] egészen az 5. század végéig (Vörös 1986, 28] a területen kimutatható. Ahurkos-kampós záródású fülbevalók ezüstből és bronzból készített példányait is megtaláltuk a temetőben. Egytagú ezüst fülbevalópárt egy juvenis (16-18 év] korú nő viselt (Kujáni 2014,1. tábla 14-15), ezek a darabok a legkisebbek, mindössze 2,1 cm átmérőjűek (1. tábla 11). Tipológiai besorolását tekintve egy 3. századtól megjelenő típus (Vaday 1987, 27; Vaday 1989, 45-46), de a sírban talált egyéb tárgyak összessége alapján (torques, balta alakú csüngő, sötét karneol ruhakivarrás) a temetkezés mindenképpen a 4. század végére - 5. század első szakaszára tehető. A hasonló végződésű, de kéttagú példányok mindegyike bronzból készült. A lezáró tagok a töredékes jellegből adódóan nem minden esetben figyelhetőek meg a hurok felöli részen (145. és 180. sír) (1. tábla 2; 10). Kétsírban találkoztunk rombusz átmetszetű huzalból hajlított fülbevalóval (159. és 200. sír) (1. tábla 6; 13). Ezeket a példányokat viszonylag nagy átmérőjük és kidolgozottságuk miatt kronológiailag a későbbi leletek közé soroljuk (Vaday 1989,46). Párhuzam nélküli a 139. sírból előkerült fülbevalóval temették el a halottat. Ennek valamiféle - számunkra ismeretlen - jelentéstartalma lehet. Sok esetben a temetőkben állati bolygatás miatt kerül a síron kívülre a tárgy. 4 Ez utóbbi sír nem volt rablott, csak recens bolygatás érte. függőpár (1. tábla 3). A bronzból öntött, majd lemeztagos-kampós záródásává kalapált karika fülbevaló szintén rombusz átmetszetű. Az erősen profilált szerkezetű karika egyik végén enyhén tordírozott, majd lapított, nyújtott pajzs alakúvá kiképzett lemezes végződésű. A lemez középvonalában 3, egymással egy oszlopban lévő hólyag látható, peremet U alakú poncsorral díszítették. A hólyagminta vége lyukkal ellátott, ebbe kapcsolódik a fülbevaló másik végződésén lévő kampóvá kiképzett zárótag. A kereteit díszítmény jellege erősen hasonlatossá teszi a 160. női, illetve a 175. férfi sírban található övkészlethez. Egyedi készítési technológiáját is figyelembe véve ez a típus valószínűleg a legkésőbbi lelettípusok közé sorolható. Az elhunyt viselete valószínűleg a 4. század végére - 5. század első felére keltezhető. Erre bizonyíték a többi között a sírban talált mellékletek (csont tűtartó, síkozott nyakú szálvezető horog) együttes jelenléte is, amelyek a hasonló korszakúnak meghatározott temetőkből kerültek elő: Tiszadob-Sziget (Istvánovits 1993, 135) vagy Mezőszemere-Kismari-fenék (Vaday- Domboróczki 2001,105, Abb. 21, 3, 5). Nyakékek Gyöngynyakláncok A legnagyobb számban a temetőben a gyöngyök fordultak elő, melyek ékszerként és ruhadíszként is feltűntek.5 Nyakláncként 7 női és 4 leánysírból származó gyöngyöt vagy gyöngyegyüttest határoztam meg (3. tábla), ebből eredeti helyzetben 6 temetkezésnél azonosítottunk gyöngy nyakéket (139., 153., 154., 159.160. és 178. sír). A 180. sírban 4 henger alakú korallgyöngyöt a váz felszedése közben elszórtan találtunk, egy sötétkék, áttetsző, gömb alakú üveggyöngy a koponya jobb oldaláról került elő, így ebben az esetben is feltételezhető, hogy az elhunyt nyakláncot viselt. 5 A bolygatottság miatt gyakran nehéz azonosítani, melyek hol helyezkedtek el eredetileg, néhány típusnál azonban kétséget kizárólag sikerült ezt megtennünk (pl. korall). 26
