A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században
[uhász Antal Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században föltehetően a csengelei földbérlő, aki tanyai kapitány volt. Földjét bérbe adta és a tanyán a bérlő családja lakott. Bérbe adta balástyai tanyás birtokát Kordás Ferenc is, éppúgy, mint a csengelei bér földön épült 642. tanyát, ahol gazdatisztet alkalmazott. Utóbb Csengéién tanyai kapitány és az 1897-ben épült külső-csengelei elemi népiskola gondnoka volt. 1881 júliusában a felsőjárási földek újabb bérbeadásakor a gajgonyai Kordás Mihály és a balástyai Kordás Antal a Szalai János előtti dűlőben egymás mellett bérelt földet. Kordás Mihály 50 kh-t, holdját 2 forint 10 krajcár, Antal 47 és fél holdat, holdját 7 forint 10 krajcár haszonbérért. A bérek közötti eltérés a szomszédos földek minőségi különbségéből adódhatott, ám ezen felül abból is, hogy az árverésen licitáltak, így fölverték az árat. Balástya kapitányságban élő Kordások földje és eszközellátottsága a következő (Gazdacímtár 1887, 188-191): fizetők jegyzékében. Ugyanakkor Kordás Péter Mihály 171 forintadóval 142.aviriliseklistáján.13 A Balástya kapitányság 250. (a községgé szervezés [1950] után Balástya 423. sz.) tanyát Péter (1855-1923) örökölte, 60 kát. hold földdel. Sutka Juliannával (1859-1923) kötött házasságából négy gyermek született: Pál (1881-1954), Antal (1855-1916; az első világháborúban Przemyslnél vesztette életét) és két fiú gyermekkorban elhalt. Kordás Pál 1910. május 23-án kötött házasságot Tóth Juliannával (1894-1973), aki módos szeged-fehértói nagygazdacsalád szülötte. Szülei: Tóth János (1870—?) és Imre Etelka (1875-?). Három gyermeket neveltek föl: Etelka (1912-2007) tanári oklevelet szerzett- férje Koczka Mihály katonatiszt (1918-2007) Antal (1914-1989) katonatiszt, gazdálkodó- felesége Peták Matild (1923-1999) módos dorozsmai nagygazda gyermeke, Pál (1921—) - felesége Frányó Etelka (1931-2009), szatymazi hentes lánya. tulajdonos gazd. tér. Állatállomány cseléd Eszközellátottság loko mobil vető gép rosta eke szecskavágó borona henger szekér sz. marha ló sertés juh Kordás Antal 297 kh 10 6 11 13 41 213 Kordás Ferenc 156 kh 23 6 21 87 31 3 0 13 Kordás Péter 111 kh 28 7 30 19 11 313 Kordás Antal 125 kh 26 3 30 80 21 213 A nagygazdák állatállománya átlagos, Kordás Ferenc és ifjabb Kordás Antal birkatartása mondható jelentősnek. A háromszáz holdas nagygazda négy cselédje szokásos, egy-két gazdasági cseléd alkalmazása viszont arra mutat, hogy a gazdaságban a legény fiúk, nős férfiak dolgoztak. A tanyák 19. század végi felszereltsége elmaradott, pl. hiányzott a vetőgép, a szecskavágó. Kordás Antal virilisként tagja volt Szeged város köztörvényhatósági bizottságának: 395 forint évi adóval 1884-ben 49. a legtöbb adót Kordás Pál és Sutka Julianna birtoka négy nagyobb tagban terült el: 1) a Balástya 250. sz. tanya körül a 60 holdas apai örökség; 2) a Csólyos 165.sz tanyán az úgynevezett „Sutka-örökség" 45 holdas; 3) a Lódri-tanyán 18 hold és 4) anyai ágon az Imre-örökségből 28 hold. A 151 kát. holdas birtokon 6 tanya volt.(!) Az öreg tanya közelében két kis tanya épült: Balástya 424. sz. alatt szoba-konyhás ház, ahol 13 CSML, Szeged város Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve 1879. 572. 245
