A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században
luhász Antal Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században Meszes Sándor, Kordás gazda katonacimborája lakott. Ő afféle „mindenes" volt a gazdaságban, 1918-tól a téesz-szervezésig (1961) ott lakott: kommenciós részes, asztagrakó volt, méhészkedett, értett a kaskötéshez. Feles ba- romfitartása volt és 1 hold földet adott a gazda, amelyen rendszerint kukoricát termelt. Kordás Pál unokája úgy emlékszik, hogy egy hangos szó nem volt a nagygazda és földnélküli, szegényparaszt lakója között. Aratáskor Meszesné főzte a részes aratók ebédjét. A másik kis tanya (Balástya 425.) három osztatú: szoba-konyha-kamrás volt, ott Meszes Sándor fia lakott családjával. A csólyosi tanyában és az Imre-örökségből jutott 28 holdon ugyancsak lakók éltek: utóbbi tanyában hosszú évekig K. Tóth Kálmán, akinek a felesége az első világháború után települt át, innen maradt rajta a „Román Panna” ragadványnév, Az öreg tanya az 1930-as években Kordás Mihály gajgonyai tanyájához hasonló, három oldalról körbeépített kis major volt. A négy osztatú, nagyszoba-nagykonyha-szoba-kisszoba beosztású ház elején nyitott, deszkakönyöklős gang húzódott végig. A házzal egy tető alatt nagy kamra, beépített hombárral, külön árpás hombár, faragóműhely volt és az épület végén nyitott szín. A házra L alakban, egy tető alatt volt a ló- és tehénistálló, utóbbiban középjászollal. A tehénistálló egyik felében birkákat is tartottak. A lakóházzal szemközti hosszú épületben pince, csukott kocsiszín, tyúkól, 2 disznóól volt, fiaztatóval és akollal (kifutóval). Az így körbeépített tanyaudvar negyedik, keleti oldalán volt a kiskonyha, a külső kemence és katlan, füstölő és góré. A disznóólak mögött a poszmat (trágyadomb), az istállók mögött a gémeskút, a ház mögött árnyékszék. A tanyát az 1920-as években kb. 11 holdas, bekerített tanyapáskom vette körül. A ház előtt eperfák, mögötte É-Ék felől akácfák, más oldalon kutyaszilfák voltak. A tanyán nőtt szilfa igen kemény, ezért kocsialkatrésznek kiváló fafajta. Bognárok vásárolták. A szántóterület, a birtok kétharmada: az öreg tanya mellett 35, a csólyosi tanyán szintén 35, a másik két tanyán együttvéve 30 hold, összesen 100 holdnyi volt; a birtok egyharmada pedig kaszáló és legelő. A szántóföldek felén kalászost: rozst, őszi árpát, búzát, felén kapásnövényt: kukoricát, krumplit, répát, tököt, szegélyül napraforgót termesztettek. Az öreg tanya mellett 1 hold szőlőt telepítettek: kadarkát, kövidinkát, rizlinget. A szőlő között nyári alma, fontosalma, véralma voltak a kedvelt fajták. Kordás Pál rendszerint 8 ökröt és 4-5 tinót tartott. 4 ökör és 4 tinó volt a csólyosi tanyán, ahol a tinókat a lakó jármozta, szoktatta igába. 4 ökröt a Lódri-tanyán tartottak. Az 1930-as években a '40-es évek elejéig 4 ökörrel szántottak. A tehenek, borjúk és a piros-tarka bika voltak az öreg tanyában. A gazda rendszerint 6 lovat, köztük néhány csikót tartott. Az öreg tanyán 30-40 merinó birkát, 2-3 kost és 3-4 mangolica anyakocát tartottak. A hússertés 1933 körül tűnt föl a tanyákon. Pulykát, csirkét, libát a lakók feles alapon neveltek. Karácsony előtt Kordásék sok hízott pulykát vittek Kistelekre, ahonnan a kereskedők Angliába szállítottak. Az öreg tanyán 2 béres, 2 pásztorgyerek és 1 szolgáló (nagylány) dolgozott. A Lódri-tanyára 1 bérest fogadtak, a többi tanyán nem volt szükség cselédekre, mivel a lakók gondozták a jószágokat. A bérest Szilveszter napján a kisteleki kocsmában fogadták. Piacra, vásárra Kistelekre jártak. A gazda csak őrletni ment Majsára, mert ott jobb lisztet őröltek. 1934-ben vásárolt féderes kocsit -fiáker- nak mondták - a kisteleki vásárban, utána azon vitték piacra a gyümölcsöt, szőlőt, tejterméket. 1948-ban történt Kordás Pál földjeinek megosztása három gyermeke között: Kordás Etelkáé lett a csólyosi 45 holdas birtok és kistafírozták (szoba- és konyhabútort kapott), Antalnak 51 hold, Pálnak 55 hold jutott. Kordás Pált (1921-) a csólyosi elemi népiskola 4. osztálya után apja a szegedi piarista gimnáziumba íratta. Érettségi után állatorvosi egyetemre szeretett volna menni, de apja a budapesti továbbtanulást nem támogatta, ezért a szegedi egyetem orvosi karára iratkozott be. 1940 őszétől orvostanhallgató, nyaranta a tanyai gazdaságban dolgozott. 1945 márciusában, mint ötödéves medikust, a járványkórházba küldték dolgozni, ahol kiütéses tífuszt kapott. Ebbe 246
