A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században
Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században Juhász Antal Az utóbbi hat-nyolc évtizedben a történettudomány, a néprajz és társtudományaik sok ismeretanyagot közöltek a falun, tanyán élő népesség életkörülményeiről. A tanulmányokból ismert a mezőgazdaságból élő, parasztnak, majd utóparasztnak nevezett népesség gazdasági, társadalmi, szociális helyzete. Új ismeretek feltárásának egyik lehetősége, ha egy-egy család, egy ember vagy kis közösség életét, sorsának alakulását vesszük vizsgálóra. Ehhez írott források: anyakönyvek, gazdasági feljegyzések, önéletírások, kataszteri térképek és visszaemlékezések nyújtanak tájékozódást. A szeged-felsőtanyai Kordás-család történetét az 1830-as évektől tudom nyomon követni. A szeged-felsővárosi tanyákról a közeli Kistelekre mentek újszülöttet kereszteltetni, házasságot kötni és temetkezni, ahol a római katolikus plébánia 1778-től vezetett anyakönyveiben csak 1836-tól tüntették fel a szülők, házasulok, illetőleg az elhunytak lakóhelyét. Attól fogva „Villáé Szeged” vagy „Szeged szállás” megjelölés szerepel a Szeged határában élők lakóhely-rovatában. Az 1774-75-ben telepített Kistelek községben több Kordás nevű család lakott. Az 1783/84 évi összeírás Kordás Simon és Kordás József fél telkes jobbágyot, a választók 1848-as névjegyzéke öreg Kordás István egy telkes, Kordás János és öreg Kordás Mihály fél telkes gazdákat tünteti fel (Juhász 1976, 502-506; Blazovich 1991, 696). Az eddigi kutatásokból úgy tudjuk, hogy a kisteleki Kordások is Szegedről, illetőleg szegedi földről származtak, de nincs támpontunk arra, hogy megkülönböztessük őket a szegedi szállásokon élő Kordás családoktól. Forrásainkból a Szeged-Felsőtanyán élő Kordásoknak két ágazata rajzolódik ki: a gajgo- nyai és a balástyai tanyai kapitányságban lakó családoké. Gajgonya kapitányság Felsőtanyának észak felöl Kistelekkel, keletről Sövényházával szomszédos területe, Balástya kapitányság pedig a Szeged-Pest közötti postaúttól, és az 1854-ben megépült vasúttól nyugatra eső része. Kordás Pál (1824-?) a balástyai határrészen, Felsőtanya 2238. számú tanyán, Kordás Péter a Felsőtanya 706 és 707, utóbb Gajgonya 328. számú tanyán lakott.1 Először a gajgonyai Kordás családot és gazdálkodását ismertetem. Kordás Péter 1834-ben kötött házasságot Veszelka Veronnal (1809), akitől két gyermeke született: Elisabeth (1835) és Treska (1837). Felesége elhunyt, és két évvel később Zombory Teréziától született Mihály fia (1839), utóbb Rozália lánya (1842). Mihály fiáról (1839-1909) tudunk többet, akinek Benkő Rozáliával (1849-1909) kötött házasságából öt gyermek élte meg a felnőtt kort: Rozália (1862-1941), Antal (1864-?), Mihály (1867-1903), Matild (1874-?) és József (1877-1963). A szülők lakhelye minden esetben Szeged szállás 706.1 2 Az 1887. évi szegedi kataszteri térkép Kordás Mihály nevén 4 tanyát tüntet föl:3 Gajgonya 328. alatt az „öreg tanyát”, közelében a Gajgonya 355. számút (mindkettő a 44. szelvényen), távolabb a Gajgonya 388. számú és megint más birtoktesten egy számmal nem jelölt tanyát. A Gajgonya 328. számú tanyát legelő vette körül, közelében szántő, rét szőlő terült el és néhány száz négyszögölnyi szérűskertet kerítettek el. A tanyatelken hosszú lakóház, rá merőlegesen 1 Kistelek, Római katolikus plébánia, Protocollum Babtisatorum Anno 1778-1818. 2 Kistelek, Róm. kát. plébánia, Matricula Babtisatorum Eccl. Parochialis Kistelek 3 Szeged sz. kir. város határának térképvázlata. 1887. Kéziratos, színezett térkép a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában (MFM-NA). 239
