A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Juhász Antal: Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században
juhász Antal Egy szeged-felsőtanyai gazdacsalád a 19-20. században istálló, a házzal szemközt kisebb gazdasági épület volt (3. ábra). A gazda földjén, a kisteleki határszélen szélmalom és molnárház állt. A szomszédságban fekvő 355. tanyát minden oldalról rét határolta, majd szántó és kis szőlő terült el. Itt a ház mellett egy gazdasági épület volt. A 388. sz. tanyát szintén legelő vette körül, mellette nagy birtoktesten szántó volt. A közeli szőlőben, szintén Kordás Mihály nevén kis szőlőbeli hajlék, bizonyára kapásház állott. A Gajgonya 328. sz. tanyánál a térképész a birtokos neve alatt föltüntette a „Bp-i sugárút 32." lakcímet, ami arra utal, hogy Kordás Mihály gazda - a kor szokásrendje szerint - a jelölt helyen: Rókus városrészben birtokolt házat, és életét a városi ház és a tanya közötti kétlaki életrend határozta meg (Juhász 1986,198). Az 1870. évi népszámlálás a 706-708. sz. tanyákon az alábbi lakosokat dokumentálta:5 jelenlévő foglalkozás nélkül házszám lakófél ffí,nő birtokos bérlő éves szolga napszámos személyi szolga 14 éven lakos felül alul ffi nő ffi nő 706 1 10 8 3 1511 1 1 707 2 17 9 8 22 2 1 1 3 3 4 70810 ? ? 123 3 1 A térképen számozatlan Kordás-tanyát ÉNY- ról szálerdő, másfelől rét határolta és nagy legelő vette körül. Itt három épület volt, és az egyik mögött kertet kerítettek körül. Mind a négy tanya lakóháza ÉNY-DK-i tájolású, amivel az uralkodó szélirányhoz alkalmazkodtak a tanyai megtelepedés kezdeteitől fogva. A térkép a birtokos neve mellett feltünteti a régi, a tanyai kapitányságok szervezése előtti házszámozást: a 706, 707, 708, 727 számokat, aminek alapján a tanyák azonosíthatók az 1836-1840 közötti Giba-térkép jelöléseivel. Giba Antal térképe a 706,707,708. számú földeken szállásokat jelöl: 2-2 épületet és a 708. szállásföldön szőlőt is feltüntet.4 Eszerint az 1880-as évekbeli Kordás-tanyák története a 19. század elejére, lehetséges, hogy az 1700-as évek végére visszanyúlik. Sajnos, a régi telekkönyvek selejtezése vagy elkallódása miatt, a 18. századi birtokosok nevét nem ismerjük. A 707. sz. tanyán két család élt: a birtokosé, amihez a gazda, felesége, nős fia és felesége (a 14 éven felüli férfi és nő) négy 14 év alatti gyermek és három gazdasági cseléd: két éves béres és egy szolgáló tartozott. Ugyanazon a tanyán két lakót - őket a statisztika napszámosnak jelöli -, egyikük feleségét és három 14 év alatti gyermeket találtak. Ebből adódott, hogy azon a tanyán tizenheten laktak. Olyan gazdatanyán, ahol a birtokos és családja kinn tartózkodott, a lakónak külön cselédház épült. A 706. öreg tanyán öt bérest tartottak, ami jelentős szarvasmarha- és lótartásra enged következtetni. Az 1895. évi gazdacímtár Kordás Mihály és 28 éves fia gazdaságáról és eszközellátottságáról az alábbi képet mutatja (Gazdacímtár 1897, 188-191): 4 Giba Antal kéziratos térképe 187 db 80 x 64 cm-es szelvényt tartalmaz. Két, közel egyező kidolgozása készült: egyiket a CSML, másikat a MFM őrzi. A határfelmérésről áttekintő térkép is készült: CSML, T 56. 5 CSML, Az 1870. évi népességi összeírás felvételi ívei. Szeged-Felsőtanya 240
