A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tornyai Miklós: Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében
Tornyai Miklós Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében Nem túlzó országos jelentőségről beszélni, mivel néhány évvel később 1930. január 21-én a Schitovszky Béla belügyminiszter által kiadott 120.978/1930 B.M. számú rendelet a mezőgazdasági termények tűzvédelméről majdnem szó szerint a Papp Ferenc által megfogalmazott, és Szegeden ekkor már a gyakorlatban is alkalmazott alapelveket foglalta törvénybe. Érdemei közé kell sorolnunk, hogy ebben a súlyos gondokkal terhelt időszakban is jutott ideje és energiája tudásának, ismereteinek fejlesztésére. 1908-ban több olyan tanfolyamot is elvégzett, melyek nem tartoztak szorosan a munkájához, de úgy gondolta, az ott tanultakat a későbbiekben felhasználhatja a szegedi intézmények fejlesztésénél, illetve az újonnan épülő házak terveiben felbukkanó - tűzrendészetileg nem megfelelő megoldásokból eredő hibák elkerüléséhez. Ilyen tanfolyamok voltak például a gépkezelői és kazánfűtői, majd ezt követően az elektromos erős - és gyengeáramú gépek kezelésére vonatkozóak. Ismereteit azonban nem csak szakmai téren fejlesztette. Néhány év alatt elsajátította a német és francia nyelvet. Ez megkönnyítette a dolgát a külföldi szakkönyvek és szaklapok tanulmányozásánál. 1910-ben - saját költségén - bejárta Nyugat- Európát: Ausztriát, Németországot, Belgiumot, Svájcot, Hollandiát és Franciaországot. Utazásainak célja az volt, hogy tanulmányozza az ottani tűzrendészen viszonyokat. Részt vett az ugyanekkor megrendezett brüsszeli tűzoltókongresszuson is. Hazaérkezését követően a tanulmányút értékes tapasztalatait a Külföldi tűzoltóságokról című művében fejtette ki. (5. kép) Ebben a könyvben többek közt Frankfurt, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Berlin és Bécs tűzoltóságát, technikai eszközeiket, módszereiket ismerteti részletesen, sok, saját készítésű fotográfiával illusztrálva (Papp 1910). Ez volt első nagyobb önálló szakmai munkája, melynek teljes bevételét a hivatásos mellett továbbra is működő Szegedi Önkéntes Tűzoltó Testületnek ajánlott fel. A könyv ajánlását gróf Széchényi Viktor, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnöke írta. Alig két évvel később, 1912-ben, ismét tanulmányútra indult. Ekkor a Szentpétervárott megrendezett kongresszuson vett részt. Emellett tanulmányozta néhány oroszországi nagyváros tűzrendszerét is. A tanulmányút során szerzett tapasztalatait hasonlóan a korábbi út tapasztalataihoz itthon, gyakorlati tevékenysége során kamatoztatta. A kemény munka meghozta gyümölcsét. 1911-ben ugyanis a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség által rendezett veszprémi kongresszus keretein belül megtartották az Önkéntes Tűzoltók hagyományos országos versenyét. A versenyen Papp Ferenc is részt vett a szegedi önkénteseket vezetve. A lelkes és rutinos csapat megérdemelten nyerte el a veszprémi hölgyek által a győztesnek felajánlott ajándékot: egy szép nagy serleget. A kitűnő vezénylésért járó különdíj is Szegedre került, hiszen a döntőbírók elismerve Papp Ferenc hozzáértését, neki ítélték oda. A „nyereményesőnek” ezzel azonban még nem volt vége. Itt a kongresszuson a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség a megelőző-tűz- rendészeti szakosztály előadójává választotta Papp Ferencet. Ebből a néhány epizódból is jól látható, hogy személye mennyire nélkülözhetetlen volt, menynyire számítottak segítségére. A hivatásán kívül is így volt ez. Református vallásban nevelkedett, és erről soha nem feledkezett meg. A város életében betöltött szerepe következtében a szegedi Kálvin téri református egyházközösség presbiterévé választotta.3 * (6. kép) Presbiterként is kiemelten kezelte a város tűzbiztonságával kapcsolatos kérdéseket. Ezt igazolják a presbiteri gyűlésekről készült jegyzőkönyvek. A presbiterek 1911-ben tartott gyűlésén Papp Ferenc felajánlotta az ekkor épülő református palota terveinek tűzbiztonsági szempontból történő felülvizsgálatát, illetve az építőmesterek szaktanáccsal való ellátását. 1912-ben szakmai téren igen fontos döntés előtt állt. Ekkor merült fel a kérdés, hogy az 1908 óta folyamatosan gyarapodó anyagi készletekből állati erővel hajtott vagy motorizált szerkocsikat vásároljon a városi tűzoltóság. Ez a probléma részben a bürokrácia, részben a két évvel később kirobbanó világháború miatt egyelőre nem oldódott meg. 3 Presbiter: a protestáns egyházközösségi tanács világi tagja. Idegen szavak kéziszótára. Budapest, 1965,16. 223
