A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tornyai Miklós: Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében
Tornyai Miklós Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében Az önkéntes tűzoltók sem jártak jobban. Ők 1913 decemberében megrendelték az első motorizált fecskendőt, melyen a tervek szerint egy kis, hordozható, benzinmotoros szivattyú is lett volna. Münchenből indították útnak, és a szerződés értelmében 1914 júliusában kellett volna megérkeznie. A háború kirobbanása miatt azonban a szállítmány Győrben elakadt, majd később ott rekvirálták. így az ő esetükben is bizonytalan időre megoldatlan maradt az autófecskendő beszerzésének ügye. Az általános mozgósítás miatt 1914. augusztus 5-én Papp Ferencnek is be kellett vonulnia Temesvárra hadi sofőrnek. Vele egy időben a 39 főnyi legénységéből 26 főt vonultattak még be. (7. kép] Ezzel tulajdonképpen megszűnt mindennemű munka a szegedi tűzoltóság életében. A parancsnoki teendőket, rövid ideig Horváth István tűzoltóparancsnok helyettes látta el. Hamarosan azonban őt is behívták katonai szolgálatra. Ezt követően teljes zűrzavar uralta az egész intézmény korábban gördülékenyen működő rendszerét. Ezért hosszas eljárás után 1914. augusztus 21-én Papp Ferencet felmentették a katonai szolgálat alól, így ismét ő vehette át a tűzoltóság ügyeinek intézését. A háború ideje alatt a tűzoltók hiányát nehezen lehetett pótolni. A probléma súlyosságát enyhítette, hogy az orosz hadifoglyokat, gondos válogatás után tanfolyamokon oktatták az alapvető tűzoltói ismeretekre. Ezek elsajátítása után őket is be lehetett vonni a gyakorlati munkába. Ez az időszak minden tekintetben alkalmatlan volt a tűzoltói intézmény fejlesztésére. A háború következtében csökkent a tűzoltóság létszáma, ellenben megnövekedett feladataik száma. A tűzoltóság munkájáról minden évben jelentésben számolt be a parancsnok. Ebből kiderül, hogy a konkrét tűzoltási és tűzmegelőzési feladataikon túl: — mentőszolgálatot,4 4 A városi tűzoltóság feladatai közé a megalakulásától hozzátartozott a mentőszolgálat ellátása is. Önálló mentőszolgálatot csak 1901-ben szerveztek, amely 1904- ben kezdte meg működését a tűzoltóság telephelyén. A tiszti főorvos, dr. Faragó Ödön 17 tűzoltó kiképzését vállalta, akiknek a mentőszolgálati feladatok ellátása előtt külön vizsgát kellett tenni, dudás 1991.544. Az I. világháború után a Kolozsvárról Szegedre került Ferenc József Tudományegyetem orvostanhallgatói végezték a mentő szolgálatot szintén a tűzoltóság keretén belül (KISS - TONELLI - SZ.SZIGETHY 1927, 136). — a város részére érkezett szén és tűzifa fuvarozását, — pinceszivattyúk ellenőrzését, — teremdíszítést, — ragályos betegek és hullák szállítását, — fertőtlenítési feladatokat, valamint — az utcai gázlámpák rendszeres ellenőrzését is el kellett látniuk. Ezek a tevékenységek az alapfeladatok végrehajtásától igen sok tűzoltót vontak el. Ebben az időszakban Papp Ferencet még további közéleti tisztségekkel bízták meg. 1916-ban megalakult a városi gépkocsi-fuvarozási üzem, melynek vezetésével is őt bízták meg. Az üzem a város általános szállítási feladatait volt hivatva megoldani. A parancsnok egy ideig küzdött a rázúduló feladatok tömegével, végül 1917-ben kérte a városhatóságokat, hogy vagy a már korábban rábízott köztisztasági üzem, vagy a fuvarozási üzem vezetése alól mentsék fel. A városi hatóság látva a kérelem jogosságát, még ebben az évben felmentette őt a köztisztasági üzem vezetése alól.5 A háború utolsó hónapjaiban dr. Wekerle Sándor miniszterelnök intézkedésére Konstantinápolyba (ma Isztambul] utazott, ahol az ottani elképesztő méretű tűzvész színhelyén szemlét tartott és gyakorlati javaslatokat tett a helyi tűzoltóság felszerelésének korszerűsítésére vonatkozóan. Mire hazaérkezett, már véget ért a háború. A „nagy világégés” következményei elméletileg lehetetlenné tettek bármilyen fejlesztést, bármilyen tűzoltó eszköz beszerzését. Az agilis szegedi parancsnok azonban ezt az akadályt is legyőzte. A siker azonban még nem lehetett teljes. A tűzoltók ugyanis sztrájkba kezdtek, és a hatóságok többszöri felszólítására sem voltak hajlandók felvenni a munkát. Papp Ferenc ekkor beszédet intézett a tűzoltókhoz, mellyel meggyőzte őket arról, hogy a tűzoltók tevékenységének politikamentesnek 5 A városi köztisztaság ügyét 1912-ben saját kezelésbe vette a város, fölállították a Köztisztasági Hivatalt. Hatáskörébe a szemétszállítás és az utak jó karban tartása is beletartozott. Előzetesen a feladatok fölmérését és a tennivalókat Papp Ferenc tűzoltóparancsnok ismertette a Szegedi Napló 1911. novemberi számában négy részes cikksorozatban. A Köztisztasági Hivatalnakaz 1912. decemberi kimutatás szerint 104 alkalmazottja volt, ebből 34 utcasöprő munkás, 21 kocsis, 7 felügyelő, 42 egyéb munkás (bognár, kovács, gyepmester, istállós, stb.) (fari 2005, 32). 224
