A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tóth József szegedi órás és családja
Fári Irén Tóth józsef szegedi órás és családja lett az óra, a férfiak zsebórája mellett divatba jött a karóra és megjelent a női karóra is. A hölgyek addig a nyakban, láncon hordták az órát. Az 1930- as években pedig a szögletes karóra divatozott. A férfiak mellényzsebben hordott arany zsebórája státuszszimbólumnak számított. A zsebből mindenesetre csak a lánca lógott ki. A karórához nem volt szükség arany láncra. Tóth József szerette tudni kinek adja el az órát, mi az illető foglalkozása, pl. egy mozdonyvezetőnek acélkeretes, duplafedeles karórát ajánlott, ami jobban bírta a fizikai igénybevételt, mint az esetleg mutatósabb, de kényesebb darab. Komolyan vette a több évi jótállást az eladott áruira. Azt is tudta, milyen alkalomra mit szeret- nekvásárolni az emberek. Karácsonyra drágább árut, svájci márkás órát, gyöngyöt, briliáns árut, ridikült kínált egy újsághirdetése szerint (4. kép, SZUN 1927. dec. 11.12.], korozsmára (bérmálás] a bérmálkozó a keresztszüleitől ajándékba nyakláncot kapott kereszttel, így áldozócsütörtökre ezekből készült nagyobb választékkal. Felesége édesapja a zsombolyai származású Halm Mihály [1868-1957] bádogosmester volt. A Halm családot az árvíz után évtizedekig tartó építkezési konjunktúra hozta Szegedre. Legérdekesebb munkájaként tartotta számon a Kárász utca és a Dugonics tér sarkán 1911-ben fölépült Unger-Mayer palota kupoláján látható leányalakok, „ólomlányok” megformálásában való részvételét. A Tóth házaspárnak két gyermeke született: Katalin [1921-1941] és Margit [1922-2015]. Mivel a feleség is naponta az üzletben dolgozott, a háztartást a férj velük lakó édesanyja vezette, annak halála után a feleség szülei. Először a Szilléri sugárút 14. szám alatt laktak (Telefonkönyv 1918. 39.], 1927-ben költöztek a Bécsi körút 9. számú ház (5. kép] egyik emeleti, háromszobás lakásába. Manyi néni emlékei szerint akkoriban még a Bécsi körúton alig volt forgalom, szinte csak lovaskocsik jártak arrafelé, négy sor akácfa fogta a port és a meleget, az úttest szélén árok és nagy füves terület volt, ami kitűnő játszótérnek bizonyult az utcabeli gyerekeknek. Az 1911-ben kiadott szegedi címtárban még nem találjuk Tóth József órás üzletét. Az 1921-es címtár szerint üzlete már a Kölcsey utca 7. szám alatt volt. A huszadik század első felében a pontos időbeosztáshoz az óra nélkülözhetetlen kellékké vált a társadalom minden rétege számára. Szeged városában 30-40 üzlet látta el a 120 ezres lakosságot egyszerűbb vagy drágább időmérő eszközökkel. Az inflációs időkben tulajdonosa számára kifejezetten előnyös volt a könnyen mobilizálható nagyobb értéket jelentő óra, vagy az ékszer. Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy a háborús években és a gazdasági válság ideje alatt sem csökkent azoknak a száma, akik az órás és ékszerész szakmából meg tudtak élni. 1925-ben 38 órást és ékszerészt tartott számon az Ipartestület Szegeden (Ipartestület 1926], Az 1927-ben kiadott monográfia adata szerint 54 aranyműves, órás és ékszerész dolgozott Szegeden (Kiss-Tonelli-Sz.Szigethy 1927,199], Valószínűen azonban nem mindenki rendelkezett önálló üzlettel, mert a szintén 1927-ban kiadott szegedi címtár 31 órás és ékszerész céget sorol föl az üzlet címe szerint (Címtár 1927,260-261], Az 1930-as címtárból még részletesebb képet kapunk az üzletek profiljáról. Az órás- és ékszerész címszó alatt fölsorolt 36 üzlet közül Karácsonyi, Újévi ajándéknak alkalmas! *b- és karórák, ékSvájci márkás szerek, gyöngyök, brilliáns áruk, jegygyűrűk, nászajándékok, evőeszközök, ridikülök, gramofonok, gramofonlemezek, stb. legolcsóbb napi árakon. Kényelmes részletfizetésre is! V1 Á t lÁveof óra* és ékszerésznél, • Ultik vUnSCi Szeged, Kölcsey-utca 7. „Alpine“ svájci óragyár vezérképviselet. — Tört arany, ezüst, brilliáns, régi pénz beváltás. Elsőrendű javítóműhely. A világhírű „Bagoly“ zseblámpa elem raktár. 4. kép: A Szegedi Új Nemzedékben megjelent hirdetés, 1927. 197
