A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tóth József szegedi órás és családja
Fári Irén Tóth |ózsef szegedi órás és családja 18-ban csak órákkal foglalkoztak, 6 üzletben csak ékszerekkel és 12 üzlet volt egyben órás- és ékszerész boltis [Címtár 1930,199). 1933-ban, abból az alkalomból, hogy Tóth József tíz éve volt alelnöke az Órások, Ékszerészek és Aranyművesek Szakosztályának, a kollégák plakettet készítettek számára. Ezen a plaketten 34 aláírás olvasható (6. kép). A szegedi címtár ugyanabban az évben 45 órás- és ékszerész üzletet sorol föl (Címtár 1933, 454-455). Arról, hogy egy üzletben hány órás, ill. ékszerész dolgozott, egy mesterre hány segéd és inas jutott nem találunk adatot. Tóth József mindig több segédet és tanoncot foglalkoztatott. A családban megőrzött egyik képen, ami az 1930- as években készült, hét munkatársával látható. Bár a kép hátulján nem szerepelnek nevek, Manyi néni több évtized távlatából néhányukat meg tudta nevezni: középen Tóth József áll, mellette balról Csiszár Lajos és Rácz nevű segéd, jobbról a 2. Sváby Gyula segéd (7. kép). Tóth József órásüzlete 1935-ben költözött új helyre, a Kölcsey és Kárász utca sarkára, ahol azóta is, megszakítás nélkül óra és ékszerüzlet működik. Hirdetése szerint a huszonöt éve alapított üzletét megnagyobbítva a Kárász u. 13. szám alá, a volt Próféta helyiségébe helyezte át (SZUN 1935, május 12.). Nevezetes hely volt a Próféta vendéglő Szegeden, a legrégibb vendéglők egyike. A világháború után a megváltozott helyzetben többször bezárt, majd újra kinyitott, a gazdasági válság azonban végleg tönkretette. Az emeleten a szállodai szobákból lakásokat alakítottak ki, a Kárász utca felőli földszinti részen több üzlethelyiségre osztották föl az öntöttvas oszlopokkal tagolt étterem nagy terét (8. kép).2 Az 1942-es címtár szerint 38 órás és ékszerész üzlet mellett 7 aranyműves cég működött Szegeden. A főutcán, a Kárász utcában, egymáshoz 2 A Próféta vendéglőt 1869-ben nyitották meg, majd 1894-ben a sarki telekre kétszintes épületet emeltek, amelyben 12 szobás szálloda, étterem, sörcsarnok és tágas udvarkert szolgálta a vendéglátást. Amikor fölszámolták a Prófétát, az étterem a Kölcsey utcai részre, jóval kisebb területre húzódott vissza, ahol máigvendéglátóhely működik. (O.CS.M.-T.K.M. 2000, 451-452]. Prófétát 1923-ig Gottwald Rezső bérelte, majd a Hági étterem és söröző vezetésével vívott ki magának hírnevet a szegedi vendéglátósok között. A Gottwald család hagyatéka a szegedi múzeumba került (Zombori 2008, 363-385], közel 4 órás és ékszerész kínálta portékáit és javító szolgáltatásait (Címtár 1942, 229).3 Tóth József nemcsak a zenét, hanem a sportot és a Tiszát is nagyon szerette. Fiatal korában birkózott, a sport iránti vonzalmát fiatalabb leánya örökölte. Manyi néni élénken emlékezett első találkozására a versenysporttal, amiből egy életre szóló elkötelezettség lett. írásban is megörökített visszaemlékezése szerint: „6 éves lehettem, amikor először hallottam az olimpiáról. 1928-ban volt a Los Angelesi olimpia, erről beszélgetett Apa társaival, ismerőseivel, én pedig ott álltam mellette és hallgattam őket. Aztán, amikor kettesben maradtunk kérdezgetni kezdtem. Mire 1932-ben elérkezett az amszterdami olimpia, már sok mindent tudtam, mert a kettő közötti időben több versenyző eljött bemutatót, élménybeszámolót tartani, amelyekre édesapám elvitt. így ismerkedtem meg pl. a birkózással.[...] Legnagyobb hatással azonban egy dán tornász csoport volt rám, amely európai körúton volt és valószínűleg az SZMTE meghívására jöttek Szegedre. Az akkoriban felépült Rókusi csarnokban tartottak bemutatót. A feszes, merev tartások helyett, amelyek az akkoriban nálunk is uralkodó német tornát jellemezték, ők a lendületes mozgásokon alapuló svéd, az egészség megtartására irányuló, képességeket fejlesztő, gyakorlatokat, irányzatokat népszerűsítették." A rókusi általános iskola sportcsarnokát, amely a Klebelsberg Kunó-féle iskolafejlesztési program keretében épült föl az ötezredik népiskolai tanteremmel együtt, 1930-ban adták át. Ez volt az egyetlen olyan tornaterem a városban, amelybe egy szabályos kosárlabda pálya belefért mindkét végén palánkkal, kétoldalt pedig a nézőknek lelátók 3 Szelei Béla Kárász u. 11., Tóth József Kárász u. 13., Latzka József Kárász u. 14., Csúri Ferenc Kárász u. 16. Csúri Ferenc [1893-1959] a hagyományos órák mellett toronyórákra szakosodott. Az első toronyórát az újszegedi templom rendelte Csúri Ferenctől 1921-ben. Azt követően pedig országszerte kétszáz templom tornyába kerültek munkái, többek között a szegedi Fogadalmi templomba is. Ő alkotta a Dóm téren a templom főbejáratával szemben, az egyetemi épület homlokzatán lévő, máig működő zenélő, bábus óraszerkezetet is. Fia, Csúry László (szül. 1916] is órásmester lett (DM 2005.09.14]. A Csúry órásfamíliáról kiállítás volt látható 2005-ben a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályán, a Fekete házban Toronyórátlánccal címmel, rendezte Tóth István. 198
