A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tóth József szegedi órás és családja
Fári Irén Tóth József szegedi órás és családja és lemezek gyári nagy raktára különösnek tűnik mai szemmel egy órás és ékszerész boltban, de a tölcséres és tölcsér nélküli gramofonokhoz még alkatrészek beszerzését és előnyös lemezcserét is biztosított vevőinek. A gramofon forgalmazása még azután is jó üzlet volt, amikor rádió 1925-ben megjelent, mert annak használata meglehetősen lassan terjedt.1 A hanglejátszó készülék, a gramofon, teljesen mechanikus elven működött, a lemez forgatását kézzel felhúzott rugós szerkezet biztosította. Ilyen módon nem is állt távol a rugós órák technikájától. Csak az 1930-as évektől kezdődően kezdtek elterjedni az elektromos motorral működő gramofonok, és a rádiótechnika fejlődésével lassan önálló szakmává vált az elektrotechnika. A zene nagyon fontos volt Tóth József életében. Margit leánya elmondása szerint szeretett énekelni, bariton hangja volt, a kor szokása szerint dalárdába járt énekelni. A zene szeretetében osztozott családja tagjaival, operabérlettel rendszeresen jártak színházba, lányait zongorázni taníttatta. Bár fiatalabb lányát a mozgás és a sport jobban érdekelte, mégis tíz évig zongorázott, mert a leányok gondos neveléséhez az igényes polgári körökben ez akkor hozzátartozott. A Dugonics térről a Kölcsey u. 7. számú házba költözött át Tóth József órás üzlete. A belső teret ábrázoló fényképen a gramofonok és a felesége társaságában látható a tulajdonos (2. kép], A pult előtti széken Szelei Béla órás ül, akinek üzlete az 1933-as szegedi címtár szerint a Kárász utca 14. szám alatt volt. Tóth Józsefés Halm Katalin (1896-1980] 1919-ben kötött házasságot (3. kép], A kereskedelmi iskolát végzett feleség szintén az üzletben dolgozott, az órákat Tóth József, az ékszereket felesége ajánlotta a vásárlóknak. Az 1920-as években egyre kisebb 1 1 A gramofon a lemezjátszó közvetlen elődje. Nem csak órásüzletben lehetett gramofont kapni, hanem műszerészek is hirdették, pl. Kelemen Márton írógépek, varrógépek, kerékpárok és gramofonok értékesítésével és javításával foglalkozott, Déry Ede varrógép, kerékpár, gramofon és gyermekkocsi eladását és javítását reklámozta. SZUN 1927. dec. 11.12. A technika fejlődésével és a rádió adások vételi lehetőségének javulásával az 1930-as években vált szélesebb körben elérhetővé a rádió, a jobb hangminőséget biztosító mikrobarázdás lemezjátszó azonban csak az 1950-es években szorította ki használatból a gramofont. 2. kép: Tóth József és felesége a Kölcsey utcai üzletben 3. kép: Tóth József és Halm Katalin esküvői képe, 1919. 196