A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tóth József szegedi órás és családja

Fári Irén Tóth József szegedi órás és családja és lemezek gyári nagy raktára különösnek tűnik mai szemmel egy órás és ékszerész boltban, de a tölcséres és tölcsér nélküli gramofonokhoz még alkatrészek beszerzését és előnyös lemezcserét is biztosított vevőinek. A gramofon forgalma­zása még azután is jó üzlet volt, amikor rádió 1925-ben megjelent, mert annak használata meglehetősen lassan terjedt.1 A hanglejátszó készülék, a gramofon, teljesen mechanikus elven működött, a lemez forgatását kézzel felhúzott rugós szerkezet biztosította. Ilyen módon nem is állt távol a rugós órák technikájától. Csak az 1930-as évektől kezdődően kezdtek elterjedni az elektromos motorral működő gramofonok, és a rádiótechnika fejlődésével lassan önálló szakmává vált az elektrotechnika. A zene nagyon fontos volt Tóth József életében. Margit leánya elmondása szerint szeretett éne­kelni, bariton hangja volt, a kor szokása szerint dalárdába járt énekelni. A zene szeretetében osztozott családja tagjaival, operabérlettel rend­szeresen jártak színházba, lányait zongorázni taníttatta. Bár fiatalabb lányát a mozgás és a sport jobban érdekelte, mégis tíz évig zongorázott, mert a leányok gondos neveléséhez az igényes polgári körökben ez akkor hozzátartozott. A Dugonics térről a Kölcsey u. 7. számú házba költözött át Tóth József órás üzlete. A belső teret ábrázoló fényképen a gramofonok és a felesége társaságában látható a tulajdonos (2. kép], A pult előtti széken Szelei Béla órás ül, akinek üzlete az 1933-as szegedi címtár szerint a Kárász utca 14. szám alatt volt. Tóth Józsefés Halm Katalin (1896-1980] 1919-ben kötött házasságot (3. kép], A kereskedelmi iskolát végzett feleség szintén az üzletben dolgozott, az órá­kat Tóth József, az ékszereket felesége ajánlotta a vásárlóknak. Az 1920-as években egyre kisebb 1 1 A gramofon a lemezjátszó közvetlen elődje. Nem csak órásüzletben lehetett gramofont kapni, hanem mű­szerészek is hirdették, pl. Kelemen Márton írógépek, varrógépek, kerékpárok és gramofonok értékesíté­sével és javításával foglalkozott, Déry Ede varrógép, kerékpár, gramofon és gyermekkocsi eladását és javí­tását reklámozta. SZUN 1927. dec. 11.12. A technika fejlődésével és a rádió adások vételi lehetőségének javulásával az 1930-as években vált szélesebb körben elérhetővé a rádió, a jobb hangminőséget biztosító mikrobarázdás lemezjátszó azonban csak az 1950-es években szorította ki használatból a gramofont. 2. kép: Tóth József és felesége a Kölcsey utcai üzletben 3. kép: Tóth József és Halm Katalin esküvői képe, 1919. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom