A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Felbontatlan időkapszulák-kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában
Felletár Zsolt Felbontatlan időkapszulák - Szeged malomipari történetének kutatása Az Export (kiviteli) gőzmalom építésével kapcsolatos kérdések és ellentmondások A Szeged harmadik gőzmalmáról szóló történetírások sem mentesek az ellentmondásoktól az építésétől egészen az ipartelepet működtető társaság csődbemenetelének időpontjáig. Reizner János48 szerint: „A második gőzmalom 1857-ben, a vasút tiszai áthidalásán alól, Teschen J. tőkepénzes költségén, Bürget Nándor igazgató vezetése alatt épült és rendeztetett be 24 pár kőre. A malom több társtulajdonos birtokát képezte.”49 A lábjegyzetben hivatkozott cikk szerint 1857-ben még csak a telekvásárlás történt meg és az építtető két évet kapott a lisztgyár megvalósítására. A szerző, illetve a cikk szerint a projekt háromszereplős: Teschen J. tőkepénzes, aki tőkét „kölcsönzött" a beruházáshoz, Bürget Nándor cégvezető, mint a malmot építtető és működtető társaság vezetője, és homályos utalás található a több tulajdonosból álló társaság tulajdonosi körére. Kulinyi Zsigmond kissé eltérő dátumot és céget említ a kivitelezés kapcsán: „... 1859- ben épített50 a kiviteli gőzmalom részvénytársaság.” Mint később látni fogjuk, az évszámok és szereplők csak látszólag térnek el egymástól, azaz a két forrás valójában a malom építésének és a tulajdonos cég fejlődésének más és más periódusát említik. Sándor Vilmos a Nagyipari fejlődés Magyarországon c. ipartörténeti tanulmányában51 fontos, ám az eddigiektől részben eltérő információkat közöl a malomról: „... és csak a Szegedi Export Gőzmalom, a legkétségesebb eredményt felmutató malom a bécsi tőke alapítása." Kiviteli, vagy Export gőzmalom 48 Reizner János: Szeged története III. 488-489. 49 Budapesti Hírlap 1857. 46. szám: „Szegedről közük, hogy ott egy közelebbi községtanácsi ülésben a város részéről a Tisza parton, a pályaudvartól s az építendő hídtól nem messze ölét nyolc pft-jával 400 öl nagyságú telek engedteték át Teschen J. tőkepénzesnek, ki e helyen kétemeletes műmalmot fog építtetni, mely két év lefolyása alatt teljesen elkészülend..." 50 Hasonló adatokat közöl az 1880-as évet bemutató Szegedi címtár is, ezért nem kizárt, hogy Kulinyi az információk egy részét ebből a forrásból eredezteti. 51 Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Budapest, 1954 elnevezés a helyes? Vajon a két név különbözősége a mindössze a németről magyarra fordítás eredménye? Egy történet rekonstruálásához csak a sajtóra hagyatkozni veszélyes, az eredmény kétséges és igen félrevezető lehet, de legalább ilyen hiba lenne e forrás teljes mellőzése. Hogyan tudósított a korabeli helyi sajtóorgánum a malom megszületéséről? A Szegedi Híradó 1859. június 26-i száma a már folyamatban lévő építkezésről így tájékoztat: „A vasúti hídon alul lévő Csiszár-féle telken Bürget Nándor új nagyszerű, gőzerőre járó hengermalmot épít. E műmalommal csatorna lesz összeköttetésben, mely a vasúti épületeket vízzel látandja el, mely célra két nagy víztartót készíttet a vállalkozó. A fölösleges vizet mellékcsatorna vezetendi vissza a Tiszába. A tervek szerint egy év alatt készül el a malom.” Nem csak ebből a cikkből, hanem az ezt követő tudósításokból és hivatalos dokumentumokból is hiányzik a két évvel korábbi sajtóban bemutatott Teschen J. tőkepénzes neve. Ingatlan spekuláns lett volna, vagy már a beruházás elkészültét megelőzően vásárolták ki a későbbi tulajdonosok Teschen addigi tőkebefektetését? Pontosan nem tudni,52 azt viszont igen, hogy nem sokkal később ki tűnt fel fő tulajdonosként. 1862. július 14-én a gőzmalmot üzemeltető társaság - Szegedi Export gőzmalom53 - vízvezetéki szerződést kötött Szeged város tanácsával, amelynek 14. pontja pontosan megnevezi a malom fő tulajdonosát: „... a jelen szerződés a szegedi kiviteli gőzmalom ingatlanjaira, amelyekre ez idő szerint a szintén alól írott alsó-russbachi54 Dr. Mayer Lipót a telekkönyvben kebelezve van..."55 Dr. Mayer mellett kisszámú, kevésbé ismert tulajdonostársak is megjelentek a társaságban, és talán éppen ezért csak dr. Mayer személyével találkozhatunk a '60-as években az osztrák és magyar sajtóban és a későbbi társasági dokumentumokban 52 Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900 c. könyvében a szegedi malmot a bécsi tőke alapításaként mutatja be. 53 Pontosabban a neve ekkor még Szegediner Export Dampfmühle und Wasserwerke (Szegedi Export Gőzmalom és Vízművek) 54 Kis település Ausztriában, ma a salzburgi szövetségi tartományban található. 55 Vízvezetéki szerződés, 1862.07.14. CSML. 188
