A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Felbontatlan időkapszulák-kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában
Felletár Zsolt Felbontatlan időkapszulák - Szeged malomipari történetének kutatása is. Visszatérve az 1859-es évhez, az építendő gőzmalom későbbi operatív vezetője, Bürget Nándor június 30-án kérvényt nyújtott be Szeged város tanácsához gőzmalom felállítására.56 A tanácsi ülés jegyzőkönyve a kérelmet röviden így sommázta: „Pártfogólag teljesíthető lenne". A feltehetően már korábban megkezdett építkezés őszre egészen előrehaladt, amiről a helyi sajtó szeptember 11-én lelkesen így írt: „Nemsokára export gőzmalmunk is leend, ami nem más, mint kiviteli gőzmalom".57 Október közepére az építési munkák lassan a befejezéshez közeledtek, és 20-án a malom homlokzatán már látható volt az „Export gőzmalom” felirat, is olvasható volt, tevékenysége a gőzmalom üzemeltetésére irányult, tulajdonosának személye azonban nem változott.1 60 Korabeli szerződések hiányában csak feltételezhetjük, hogy Bürget a gőzmalmot az osztrák tulajdonosi körű társaságtól bérbe vette. E bérleti konstrukció alig élt meg egy évet,61 amikor 1865-ben az eredeti tulajdonosok új befektetők bevonásával a korábbi társaság jogutódaként bécsi székhellyel és szegedi fiókteleppel részvénytársaságot alapítottak. Az ehhez szükséges engedélyt 1865 májusban kapták meg a bécsi k. k.62 minisztériumtól. Az alakuló közgyűlést63 június 27-én tartották meg, melyről a Die Presse bécsi napilap részletesen Igazgatósági tag Foglalkozása Lakhelye dr. Leopold Mayer elnök udvari és törvényszéki ügyvéd Bécs Hermann Goldschmidt lovag és tőzsér (kereskedő) Bécs Albert Landau tőzsér Bécs Dr. Sigmund Vehli udvari és törvényszéki ügyvéd Bécs Raphael v. Mayer tőkepénzes Bécs Ignatz Pfliger tőkepénzes Bécs 1. táblázat. A Szegedi Export Gőzmalom és Vízművek Rt.68 igazgatósági tagjai alapításkor [Die Presse, 1865.06.28.) ami ellen a helyi sajtóorgánum visszafogottan tiltakozott és javasolta átírását „Kiviteli gőzmalomra".58 A gőzmalmot működtető Szegedi Export Gőzmalom és Vízművek társaság fő tulajdonosa dr. Leopold Mayer ügyvéd volt, aki mellett a tulajdonosi kört több, kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező bécsi lakos, tőkepénzes alkotta, a gőzmalom irányítását, operatív működtetését pedig Bürget Nándor látta el. Rendkívül érdekes - bár időtartamát tekintve jelentéktelennek tűnő - az a kísérlet, amire Bürget vélhetően 1864-ben vállalkozott. Egyéni céget ala- pított„Szegediner Export Dampfmühle Ferdinand Bürget"59 névvel, és mint ahogy az a cégnévben 56 Bürget Ferdinándgőzmalom építési kérelme, 1859.06.30-i Tanácsi ülési jegyzék, CSML. 57 SZH 1859. őszhó 20. 58 SZH 1859. őszelő 11. 59 Bürget Nándor Szegedi Export Gőzmalma beszámolt.64 A közgyűlésen 19 részvényes jelent meg, köztük a korábbról ismert alsó-russbachi, ekkorra már bécsi lakos Dr. Leopold v. Mayer. A cég tisztviselőinek összetétele egyértelmű osztrák befektetői dominanciára utal. 60 A „Szegediner Export Dampfmühle Ferdinand Bürget" egyéni cég cégbejegyzése: BFLXV.20.VII.3.C.9459. sz. mikrofilm / 11. kötet 61 E rövid működtetési időt okozhatta az 1863-1864. évi aszály és az azt követő éhínség, ami több malom-üzemeltető társaság sorsát megpecsételte. Újabb fellendülés 1865-től indult a malomiparban, amikor például Pesten öt új társaság alakult. 62 Magyarul: császári és királyi. 63 A társasági szerződés kelte 1865. 06.15., a Pesti váltótörvényszéki bejegyzés ideje 1866. 02. 26. 64 A cikkben közölt adatok tartalma megegyezik a BFL- ban fellehető cégjegyzéki adatokkal. A Szegedi Export Gőzmalom és Vízművek részvénytársaság alakuló közgyűlése: Die Presse 1865.06.28., Wiener Zeitung 1865.07.23., Wiener Zeitung 1865.07.24. 189
