A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Felbontatlan időkapszulák-kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában

Felletár Zsolt Felbontatlan időkapszulák - Szeged malomipari történetének kutatása Az 1896. január 12-i malomtűz - a katasztrófa publikálatlan részletei A vasúti híd szomszédságában, a Bánomkert sor és a Fenyő utca sarkán fekvő malom ötemeletes főépülete 1896-ban közvetlen összeköttetés­ben állt az irodával és Porgesz Henrik igazgató lakásával. Északra a malomtól fatelepek egész sora feküdt, a túlsó, vagyis déli oldalán, a vasúti töltés mögött a Back Bernát fiai cég gőzmalma működött. A Viktória Gőzmalom Rt. szegedi fióktelepének tárgyi eszközállománya - ingatla­nok, gép/berendezés és készlet együttes értéke - a társaság 1894. december 31-i zárómérlege szerint meghaladta az 1 millió ft-ot, melyből az ingatlanok és gép/berendezések értéke 351 ezer ft-ot tett ki.31 2. kép: A Viktória gőzmalom alaprajza, 1909 (CSML, Szeged) 31 Mihók-féle Magyar Compass 1895/6. Budapest, 1896 1892. január 11-én, tehát a tüzet megelőző nap éjjel Maróczy József, az üzem helyi tűzol­tóságának parancsnoka körbejárva a telepet szemlét tartott, és miután mindent rendben talált, az üzemi őrség ellenőrzését32 követően aludni tért. Maróczy elmondása alapján, haj­nal kettőkor arra ébredt, hogy erős füstszagot érez, ezért felkelt és megkereste Kubala Albert gépészt, valamint több házi tűzoltóval tételesen átnéztek minden helyiséget, de tüzet sehol sem találtak. Ebből arra következtettek, hogy a füst valószínűleg a kéményből eredt.33 A tűz reggel 6-kor tört elő az iroda fölötti padláson, amit ész­lelve Maróczy telefonon azonnal hívta a városi tűzoltóságot és az önkéntes tűzoltó laktanyát. Utóbbi helyről a tűzoltók ifj. Ottovay Károly ve­zetésével hamarosan a helyszínre értek. Eleinte csak fekete füstfelhő tört elő a malomépület belsejéből és az ablakok pattogzani kezdtek, majd légáram keletkezett, ami a parázsló tüzet lángra lobbantotta, s magasra lobbanó piros tűz- nyelvek törtek elő a malomból. Miközben a tűz a felsőbb emeletekről lefele terjedt, a huszonkét henger és a tizenkétpár kő ropogva dőlt össze. Ekkor már a tetőzet is égett és a lángok mintegy negyven méter magasságig nyúltak. A tömeget a feltűzött szuronyokkal kordont vont katona­ság34 és rendőrség35 * * tartotta vissza. A kivonult városi tűzoltók, élükön Kovács Józseffel, a gyár különböző pontjain szivattyúkat helyeztek el és azonnal megkezdték az oltást. Mivel azonban már látszott, hogy a malom megmentéséről szó sem lehet, főleg a szomszédos épületeket kezdték locsolni. A mentési munkálatokban az önkéntes és városi tűzoltóság, valamint a katonaság mellett tevékenyen részt vett a Back malom tűzoltósága 32 A malomnál éjjel-nappal működő tűzoltói őrjárat volt. A malom létesítményét úgy ellenőrizték, hogy a telep különböző pontjain kontrol órák voltak elhelyezve, amiket 5-10 percenként fel kellett húzni. A tűz éjjelén is pontosan őrjáratoztak az üzemi tűzoltók. 33 Azt feltételezte, hogy előző szombaton, amikor a ké­ményseprők kiégették a kéményeket, szikrákhullhattak a szelelő padlásra. 34 Baráth századossal a 4. század legénységéből, és Jenidger kapitány irányításával az 5. század embereivel a 46. sorgyalogezredből 35 A rendőrség részéről Rainer József főkapitány, Koczor János alkapitány, Bieber Miklós biztos és Kőváry Ottó rendőrségi tiszthelyettes jelent meg. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom