A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos |ózsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek az 1000-1200 kát. hold feletti földbirtokosok egy része is a vagyonváltságot ne földben, hanem pénzben fizesse ki. Ez a rendelkezés is bizonyítja - mondta hogy a „demokratikus követelményeknek itt sem tettek eleget". Ebben igaza volt. Ezt a rendeletet Bethlen erőltette, és tényleg a földbirtokosok felé tett kormányzati engedmény volt. Ez ellen azonban Nagyatádi és hívei is felvették a küzdelmet. Április elején kikényszerítették e rendelet módosítását és jelentősen szűkítették a kedvezményezett földbirtokosok körét. Erről azonban Rassay hallgatott. Állította: a régi kisgazdapárt Egységes Párttá bővítése után az ő pártjuk az egyetlen, amely „valóban a demokratikus eszmék megvalósításáért, a falu népének gazdasági felemelkedéséért, megerősödéséért küzd. [...] Programunk politikai és gazdasági tartalmának lényege a demokrácia, minden célkitűzésünket ez a szempont irányítja. A demokratikus Magyarország a mi célunk és véleményem szerint az igazi nemzeti egység megteremtésére csak ez a program alkalmas." Ennek a programnak a tántoríthatatlan harcosaként ajánlotta képviselőnek Fenyőt. Beszédét nagy éljenzéssel fogadták. Utána még Drozdy Győző mondott beszédet. Ő 1921 nyarán lépett ki a Kisgazdapártból és februárban csatlakozott Rassay pártjához. Ekkor már a párt Magyar Ugar c. harcos hetilapjának a szerkesztője volt. Ebéd után 48 lovas kocsival mentekát Jánoshalmára, ahol megismételték beszédeiket. Késő este pedig Rassay és Drozdy még Kiskunhalasra mentek, ahol több százan várták és éltették őket (Gergely- Glatz-Pölöskei 1991, 67-80). Mivel a Fenyő és a Rassay ekkor elmondott programbeszédeit még a liberális sajtó is csak röviden közölte, ezért itt szükséges e párt programjának részletesebb bemutatása. Ezt azért is itt kell megtennünk, mert egyelőre éppen azt a pártprogramot ismerjük, amely a Fenyő választókerületében és az ő nevével került elő. A Mit akarunk? c. brossára követelte az emberi szabadságjogokat, a sajtó teljes felszabadítását, a zalaegerszegi internálótábor bezárását, a mindenkire érvényes élet- és vagyonbiztonságot, a politikai üldözések megszüntetését, a termelő- munka állami vállalkozásokkal való beindítását. A „több millió holdat kitevő nagybirtokból [...] az egész dolgozó magyarságnak, szegényeknek és kisgazdáknak" földdel való ellátását sürgette. Hirdette, hogy „Szabadságot, rendet, békét, munkát, kenyeret és földet akarunk!” E program elmagyarázta, hogy miért igazságtalan az adórendszer. Azt a progresszív adórendszer bevezetésével kívánta megváltoztatni, ezt érvényesíteni akarták az örökösödési adónál is. A fogyasztási adóról megírták: az a „legnagyobb igazságtalanság, mert ebben mindig az fizeti jövedelméhez képest a legnagyobb adót, akinek a legkisebb a jövedelme”. Rámutattak a forgalmi és az őrlési adó kistermelőket érintő igazságtalanságaira. A fogyasztási adók csökkentését, a forgalmi adók eltörlését és a progresszív jövedelemadó bevezetését is követelték. Foglalkozott a 120 000 rokkant, a 60 000 hadiözvegy és árva sanyarú sorsával és érdekeinek védelmével. Követelte a közigazgatás demokratizálást, az alispánok és a szolgabírók nép általi megválasztását. Az 1920 szeptemberében és decemberében elfogadott házhely- és földreformtörvények végrehajtását sürgették. A házhelyekre építkező szegények megsegítését szorgalmazta az egységes típusú építőanyagok állami gyártásával. Foglalkozott a földreformtörvény végrehajtásának felgyorsítása érdekében teendő lépésekkel. Ebben a közel 430 000,5 hold alatti törpebirtokosnak is a földjük 10-15 holdra való kiegészítését is ígérték. Követelte, hogy a háború és a királykérdésében csak népszavazással lehessen dönteni. Jogosan írták: a Bethlen-Klebelsberg-féle választójogi rendelet több százezer embert megfosztott a választójogától, a vidéki lakosságot pedig az általános, egyenlő és titkos választójogtól. Szégyennek nevezték azt, hogy Nagyatádi Szabó és pártja „egy gyékényen árul azokkal, akik a néptől ezt a legszentebb jogát elvették.”13 Tehát egy demokratikus és szociálisan is radikális programot adtak. Ezzel - titkos szavazás esetén - meg lehetett volna nyerni a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítésétől idegenkedő parasztságot. Nagyatádi Szabót azért is támadták, mert Fenyő egységes párti ellenfelétől el kellett csábítani a volt kisgazdapárti szavazókat. Május 7-én a Rassay-párt egyik legismertebb októbrista politikusát, Búza Barnát Hatvanban elővezették. 1918-19-ben földművelésügyi miniszter 13 Világ 1922. V. 9., 8.
