A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos [ózsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek volt, és ő készítette elő az akkori demokratikus földreformot. 1922-ben Hatvanban akart elindulni képviselőjelöltként. Bizalmi emberei ugyan szabályosan bejelentették, hogy ekkor délelőtt Vámosgyörkön, délután pedig Hatvanban szeretnének gyűlést tartani, az előbbit azonban a gyöngyösi főszolgabíró betiltotta azzal, hogy ott már erre az időre engedélyt adott népgyűlésre egy gyöngyösi lakosnak. Azt azonban nem tartották meg, sőt a helyiek nem is tudtak róla. Hatvanban először szóban engedélyezték a gyűlés megtartását, másnap viszont írásban betiltotta egy rendőrfogalmazó, arra hivatkozva, hogy a Rassay-párt elvei és törekvései annyira ellenszenvesek, hogy a gyűlésen rendzavarástól kell tartani. Ennek ellenére Búza vasárnap délelőtt megjelent Hatvanban, ahol hívei nagy szeretettel fogadták, és délután meghívták a Katolikus Körbe, ahol 300-400-an gyűltek össze. Búza velük beszélgetett a drágaságról és az adókról. Tíz perc múlva azonban megjelent a rendőrség, és távozásra szólította fel a kör tagjait. Ennek azok nem tettek eleget. Ezért Búzát és három társát a rendőrségre kísérték, ahol tiltott népgyűlés tartása miatt kihallgatták őket, és erről jegyzőkönyvet vettek fel. Aztán elengedték őket. Erről az esetről másnap Búza Barna nyílt levelet írt Nagyatádi Szabóhoz, akivel 1919 tavaszán együtt intézték az akkori demokratikus és radikális földreform végrehajtását. „Te elnöke vagy a kormánypártnak, s a kisujjadat sem mozdítod meg a mi törvénytelen üldöztetésünk ellen. Azonosítod magad mindazzal, ami történik, mert hiszen másképpen otthagynád a kormánypártot. [...] Mondd, te nem érzed semmi erkölcsi kötelességét annak, hogy megvédelmezd méltatlan és törvénytelen üldözések ellen a volt miniszter- társaidat? [...] Azért üldöznek engem, mert a nép igazságért küzdők és ugyanazt a földreformot és ugyanazt a progresszív adórendszert hirdetem, mint veled és Mayer Jánossal együtt csináltam 1919 tavaszán.” [...] Pista! Ha te tudnád, értenéd azt, amit csinálsz, ha látnád, hová vezeted ezt a szerencsétlen országot - írta -, megborzadnál önmagadtól!" Levelét így zárta: „Te magasra emelkedtél, nagyon magasra. Sokan irigyelnek téged ezért. Én, nem irigyellek. Én szánlak!"14 14 Világ 1922. V. 9., 8. A parasztpolitikus azonban e levelére sem válaszolt, de az valószínűleg növelte politikusi gyötrődését. E hónapokban Nagyatádi többször betegeskedett. A Rassay-pártot ért választási atrocitásokhoz tartozott, hogy a pétervásárai választókerületben Fényes László jelöltjük egyik, aláírásokkal már ellátott választási ívét Nagy József verpeléti kovácsmestertől a parádi csendőrség elvette. Ezt a párt vezetése táviratban közölte Klebelsberg belügyminiszterrel, és intézkedését kérte az elvett ajánlási ív visszaadása érdekében. A liberális ellenzék választási mozgalmának nagy jelentőségű aktusa játszódott le május 7-én Szegeden is. Ott Bárczy István tartotta meg programbeszédét. Ő Ugrón Gábor és Szterényi Gábor kíséretében érkezett a városba, ahol a Belvárosi Mozgó nagytermében mintegy 2000 ember hallgatta meg. A szélsőjobboldali fiatalok megpróbáltak zavart kelteni, de a rendőrség eltávolította őket. Bárczy hosszabb beszédben foglalkozott a politikai helyzettel, és többek között Bethlen április 30-án Egerben elmondott programbeszédéből idézte a következő fontos részt: „A társadalmi és osztálykülönbség nélkül meg kell teremteni az egységet a magyar nemzetben, a társadalmi megértés szellemét kell ápolni. Nemzeti demokráciát követel az egységes párt, teljes egyenjogúságot és polgári rendet. Ellenségei vagyunk azoknak, akik, a felekezeti békét megrontják. Súlyosan ártanak a nemzetnek azok a bűncselekmények, amelyeket ebben az országban elkövetnek. Én ezeket elítélem és ellenük a törvény szigorával járok e/."E kijelentésekkel szemben mit látunk? - tette fel a kérdést Bárczy. „Látjuk a miniszterelnök háta mögött mindazokat, akik a társadalmi i harcot, a felekezeti türelmetlenséget, a gyűlölködő antiszemitizmust, az egyoldalú osztályuralmat nyíltan hirdetik és eddig következetesen gyakorolták. Hallunk nemzeti demokráciáról és teljes egyenjogúságról, s ezzel szemben látjuk a választójog terén a tömeges jogfosztást, az Európa szerte kiküszöbölt nyílt szavazást, a közszabadságok elnyomását, a hatósági önkényt, az ellenzéki gyűlések gyakori betiltását, az erőszak és a megfélemlítés legváltozatosabb alkalmazását, az internálási rendszer virágzását, s a jogrend bizonytalanságát."15 15 Világ 1922. V. 9., 2. 152
