A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sáfrány Tímea: Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen
Sáfrány Tímea Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen érvelésében Angliára hivatkozik és arra, hogy a bürokrácia zsarnoksága az, ha a bíró kinevezése a kormánytól függ. Kiemeli, hogy az esküdtbíróság csak a tény felett ítél, a büntetés kiszabása a rendes bíróság hatáskörébe tartozna. A bírói megvesztegetésekkel kapcsolatban is kifejti véleményét, szembeszáll Zsedényi állításával, miszerint az állandó bírák nem vesztegethetőek meg, főleg egy olyan korban, ahol „a fényűzés következtében csaknem mindennek több szüksége van mint pénze" (Kovács 1894, IV. 40).28 Zsedényi azt mondta, hogy az esküdtszék útját állja a haladási kérdéseknek és nem lesz semmi a büntetőtörvénykönyvből. Klauzál szerint az esküdtszékre szüksége van az országnak, ez a szabadság, alkotmány legerősebb alapja. Az ülésen újra szavazásra bocsátották a tárgyat, 28-20 arányban elfogadták az esküdtszéket. A főrendi tábla azonban elutasította, így a biintetőtörvénykönyv-tervezet nem jutott el az uralkodóig. Klauzál a börtönök fenntartási költsége tekintetében szorgalmazta a közös teherviselést. Azzal érvelt, hogy a nemességnek ugyanúgy érdeke, ha nem jobban a közbiztonság, mint az adózó népnek (Kovács 1894, II. 430).29 A szabad királyi városok rendezése kapcsán három elemet szeretnék kiemelni, amivel Klauzál hosszadalmasan foglalkozott. Az első a polgárjog rendezése, a második a követválasztás és a városok szavazatának kérdése, a harmadik a házi adó, illetve a különféle adók ügye.30 Alapvetően az a célja, hogy minél több személy kapjon polgárjogot. A követeket egyenes, közvetlen választással kívánja kijelölni, mindenhol, ahol ez végrehajtható a polgárjogok megszorítása nélkül. A városi adózás tekintetében nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy olyan adózási rendszert kell létrehozni, amely alá minden személy besorolható. Ezért azt javasolta, hogy akik a közterhekből semmilyen cím alatt nem veszik ki a részüket, azok lakbérük után fizessenek adót - azonban ezt nem támogatták (Kovács 1894,11.529; 530).31 28 147. kerületi ülés, 1844. január 27. 29 53. kerületi ülés, 1843.szeptember 12. 30 A törvénytervezetet nem sikerült elfogadtatni a diétán. 31 71. kerületi ülés, 1843. október 6.; 72. kerületi ülés, 1843. október 7. A városok rendezése tárgyában az 1844. június 20-i országos ülésen konfliktus alakult ki, Klauzál és Kis András, Krassó vármegye követe között (OJK 1843-44, IV. 234; 235; 2 3 6).32 Kis azzal vádolta Klauzált, hogy amikor valamilyen ügyben kisebbségben marad, akkor mindent elkövet azért, hogy a többség akarata ne teljesedjen ki. Erre két követ is reagált, az egyik Ráday, aki megvédi Klauzált, a másik, konzervatív követ Majláth György igazat ad Kisnek, de elismeri Klauzál tiszta jellemét. Klauzál tekintélyét mutatja, hogy bár a vádat elismeri Majláth, mégis jellemét dicséri. A büntetőtörvénykönyv-tervezet és a szabad királyi városok rendezése ügyében többször vitázott a konzervatív, Zsedényi Edével. Érdekes, ahogy Zsedényi érvelt, amikor egy liberális gondolat ellen azt veti fel, hogy az akadályozza a reformokat (Kovács 1894, IV. 41).33 Klauzál megjegyezte vele kapcsolatban, hogy amikor valamit határozottan állít vagy ellenez, akkor a kormány is ugyanígy cselekszik (Kovács 1894, II. 634).34 Egymáshoz fűződő viszonyukat, legtalálóbban a Zsedényi által használt kifejezésekkel lehetne leírni, ennek alapján, ha Klauzál a fény, akkor ő az árny (Kovács 1894, IV. 293).35 Az országgyűlés további tárgyai Az ősiség eltörlése mellett érvel, azért kell eltörölni, hogy az alkotmány fenntartható legyen, ez egy olyan „fattyú-sarjadék", amely az „ősi fának életnedvét" szívja (Kovács 1894,1. 497).36 A nemesség megadóztatása, a közteherviselés fontos eleme Klauzál politikájának (Kovács 1894, VI. 210; 444).37 * A legfontosabb, hogy a nemesség osztozzon a háziadó fizetésében, s így a terhekben a nem-nemesekkel. Ez a gondolat a sajtóban is nagy visszhangot kapott, a Pesti 32 Kis András (234j; Ráday Gedeon [235}; Majláth György (236). 164. ülés, 1844. június 20. 33 147. kerületi ülés, 1844. január 27. 34 84. kerületi ülés, 1843. október 23. 35 155. kerületi ülés, 1844. február 23. 36 30. kerületi ülés, 1843. július 3. 37 309. kerületi ülés, 1844. október 15.; 342. kerületi ülés, 1844. november 9. 139
