A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sáfrány Tímea: Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen
Sáfrány Tímea Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen veszélyt. Azzal érvelt, hogy a hazai nyelv használatának engedélyezése a monarchia érdeke is (OJK 1843-44,I. 130-131).18 A magyar nyelv tekintetében kedvező királyi leirat után a kancellária jelezte, hogy a megalkotandó törvényeket minden olyan nyelvre le kell fordítani, amely az országban előfordul, így latinra is. Klauzál felszólalásában nem értette, miért kell lefordítani latinra, ki fogja azt olvasni? Azt kérte, hogy foglalják határozatba, hogy nem engednek a kancellária ezen követelésének - kockáztatva ezzel az eddig elért eredményeket -, indítványát elfogadták (Kovács 1894, VI. 457-458).19 Az országgyűlés sikerét jelzi az ebben tárgyban megalkotott 1844. évi II. te. a magyar nyelvről. A szólásszabadság ügyében törvényjavaslatot szorgalmazott, hogy biztosítva legyen ez a jog, amely „alkotmányunk egyik legfőbb palládiuma” (Kovács 1894,1. 461).20 A július 10-i országos ülésben kimondja, hogy a főrendeknek el kell ismerniük, hogy az elmúlt országgyűlésen ez ügyben felterjesztett sérelmek valósak voltak. Szemere beszédében több sérelmet is felsorolt, melyre úgy válaszolt a személynök, hogy azokra már a kormány felelt. Erre Klauzál azt mondta, hogy „felelve volt, de megfelelve soha" (OJK 184344,1. 183).21A kormány válaszát nem fogadták el, és valódi jogorvoslatot kívántak. A büntetőtörvénykönyv-tervezet és a szabad királyi városok rendezése A büntetőtörvénykönyvet és a szabad királyi városok rendezését egy alfejezetben tárgyalom, mert a városok rendezése gyakran büntetőjogi részleteket is tartalmaz; másrészt mindkét törvényjavaslat nagyon fontos a polgári átalakulás folyamatában. Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kapcsolatát tekintve már az előző országgyűlésen is kijelentette, hogy a kettő elválasztását 18 15. ülés, 1843. július 5. 19 344. kerületi ülés, 1844. november 10. 20 27. kerületi ülés, 1843. június 28. 21 19. ülés, 1843. július 10. szorgalmazza, mert „minden polgárnak biztosítva kell lenni az önkény ellen" (OJK 1843-44, III. 265).22 A büntetőtörvénykönyv tárgyalásának elkezdését Klauzál indítványozta az 1843. augusztus 16-i kerületi ülésen (Kovács 1894, II. 274).23 A tervezetből két elemet emelek ki, a halálbüntetést és az esküdtszékek ügyét. A halálbüntetés eltörlése mellett a már ismertetett liberális gondolatokkal érvelt (Kovács 1894, II. 291-292).24 A kerületi ülésen nagy többséggel a halálbüntetés eltörlése mellett szavaztak, majd a szeptember 2-i országos ülésen megerősítették a határozatot (Kovács 1894, II. 317; 395).25 Az esküdtszék tárgyalását 1843. november 29-én a kerületi ülésben kezdték meg (Kovács 1894, III. 202-205).26 Klauzál az esküdtszék mellett szabadelvű gondolatokkal érvelt, leginkább a konzervatív szepesi követtel, Zsedényi Edével vitázott. Zsedényinek válaszolva fejtette ki az esküdtszék előnyeit, s egyben cáfolta meg az általa elmondottakat. Az esküdtszék mellett az szólt, hogy minden felsőbb befolyástól mentes, ez tudja leginkább biztosítani azt, hogy minden ember egyenlő legyen a törvény előtt. Fellebbvitel esetén a rendes bíróságoknál az ügy egyre inkább a kormánytól függ. Ezért Klauzál inkább megmaradna az eddigi büntetőeljárás mellett, semmint olyan büntetőtörvénykönyvet fogadjon el, amelyben nincs benne az esküdtszék. Ezen a kerületi ülésen már szavazásra is sor került. A szavazás során 24-23 arányban a rendes bíróságokat fogadták el. 1844. január 27-én vették elő újra az esküdtszék ügyét (Kovács 1894, IV. 38-42).27 Klauzál ismételten Zsedényivel polemizált. Zsedényi azt mondta, hogy addig, míg a nemesek és a nem nemesek közötti különbségek fennállnak, nem lehet esküdtszékre gondolni, mert ezáltal veszélyeztetik a többi reformkérdést. Klauzál erre azzal válaszolt, hogy míg a rendes bíróságok mögött a kormány áll, addig az esküdtszék tagjait a nép választja meg. Az esküdtbíróság melletti 22 123. ülés, 1844. március 16. 23 39. kerületi ülés, 1843. augusztus 16. 24 41. kerületi ülés, 1843. augusztus 18. 25 42. kerületi ülés, 1843. augusztus 19. és 36. országos ülés, 1843. szeptember 2. 26 112. kerületi ülés, 1843. november 29. 27 147. kerületi ülés, 1844. január 27. 138
