A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sáfrány Tímea: Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen

Sáfrány Tímea

Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen

lesz még rá idő; valamint azt javasolja, hogy a nagyobb kérdésekben általánosan fogalmazzanak, így biztosítva kezdetben a nagy többséget. A feliratban mutassák be az ország állapotát és ismertessék a főbb problémákat. Javasolta a büntetőtörvénykönyv tervezetének tárgyalását, a katonaélelmezés megszüntetését. A Duna szabályozását és korszerű közlekedési eszközök használatát, utak építését, amelyekkel a kereskedelmet elősegíthetik. Kezdeményezte választmány létrehozását a kereskedelem és a nemzeti ipar elősegítése céljából. A szabad királyi városok voksainak rendezését, a megyei és főispáni visszaélések kivizsgálását és az országgyűlés ideje alatt az ingyen szállás megszüntetését. A birtokviszonyok és a hitelképesség rendezését. Ehhez kapcsolják a sérelmek orvoslásának és a kívánatok teljesítésének igényét. A felterjesztendő felírásba azokat a tárgyakat vegyék be, amelyekről a két tábla között megegyezés van.

Felirati javaslatát nagy többséggel elfogadták. Klauzál vezető, irányító szerepét tanúsítja ez a felirat és a hozzá fűzött tanácsok, mind azt mutatják, hogy megpróbálta összefogni az ellenzéket.

Magyar nyelv ügye, szólásszabadság és a vallási kérdések

A magyar nyelv használata miatt is felszólalt, mivel a horvát követ rendszerint magyarul beszélt a kerületi ülésen, majd az országos ülésen latinul, szeretné, ha ott is magyarul szólalna fel (OJK1843-44,1.45).13 A rendek végzést hoztak, miszerint csak magyarul lehessen felszólalni az ülésen, a horvátok későbbi, latin nyelvű óvását nem fogadták el. A horvát követek a kormányhoz fordultak, s az október 12-i királyi leiratban azt az utasítást kapta az alsótábla, amíg nem születik törvény ez ügyben, addig hagyják a horvát követeket latinul felszólalni (Horváth 1864, II. 205}. Az október 12-i királyi válasszal kapcsolatban a november 16-i kerületi ülésen nyilvánítja ki véleményét (Kovács 1894,

13 6. ülés, 1843. június 20. Hasonló véleményen van a másnapi, 7. országos ülésen, június 21-én is (OJK 1843-44, I. 72-74}.

III. 95-100}.14 Arra hivatkozik, hogy minden magántársulatnak joga van meghatározni azt a nyelvet, melyet tanácskozásai során használ, így az alsótábla is ezt a jogot alkalmazta, amikor arról határozott, hogy magyar nyelven szólaljanak fel a képviselők, és akkor is, mikor az üzenetek nyelvét magyarra változtatta a legutóbbi országgyűlésen. Kritizálja a kormányt, hogy nem tesz semmit a horvátok megfékezésére, és a turopolyai követek ügyével sem foglalkozik. A rendek az 1843. december 1-jei országos ülésen vitatták meg a felirati javaslatot az október

12-én érkezett királyi válaszra (Kovács 1894,

III. 208-223}.15 A felirati javaslat ismertetése után a horvát követek felszólalása következett, azonban beszédüket latinul kezdték el, melynek hatására a többség követelte, hogy magyarul beszéljenek. A vitába Klauzál is beszállt, kérte, hogy az ügyet kerületi ülésen tárgyalják tovább. Az országos ülést berekesztették, s az átalakult kerületi üléssé, amit Klauzál javaslatára az indulatok hevessége miatt elnapoltak (Kovács 1894, III. 224}.16 Ez a feszültség komoly gondot jelentett az országgyűlésben, a kialakult helyzet a kormánynak kedvezett.

A horvátokkal kapcsolatos konfliktus kezelésében is megpróbálta az ellenzéket összefogni, vezetni, erre utal az a kérése, hogy az ügyet tárgyalják kerületi ülésben is, majd pedig látva az indulatokat, kérte, hogy napolják el az ülést. Klauzál mindig a higgadt, megfontolt gondolkozást támogatta.

Támogatta a magyar nyelv tanítását a nem magyar nyelvű elemi iskolákban, valamint kizárólag a magyar nyelv használatát javasolta a hivatalokban (Kovács 1894, I. 456-457}.17 1843. július 5-én az országos ülésben mondott hosszabb terjedelmű beszédet a nyelvüggyel kapcsolatban. A beszédben hangsúlyozta, hogy a kormánynak is támogatnia kellene a hazai nyelvhasználatot, hiszen nemcsak a magyar kormánynak, de az osztrák kormánynak is érdeke a magyar nemzetiség megerősítése, hogy ezzel elhárítsa az egész monarchiát fenyegető

14 101. kerületi ülés, 1843. november 16.

15 78. országos ülés, 1843. december 1. Klauzál hozzászólása:

Kovács 1894,111.221-222.

16 114. kerületi ülés, 1843. december 1.

17 26. kerületi ülés, 1843. június 27.

137