A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben alapján az árok karámként funkcionálhatott. A lelőhely kitér j edésének két szélét a humuszolás során lehatároltuk, és kiderült, hogy a lelőhely ÉK-i és DNy-i irányban biztosan nem folytatódik. A lelőhely régészeti megfigyeléssel érintett területe egy ÉNy-DK-i irányú, természetéből jelentősen kiemelkedő magasparton helyezkedett el. A munkálatokat a megelőző feltárás területétől Ny-ra kezdtük meg, ahol sűrűn szarmata és ismeretlen korú települési objektumok kerültek elő. A terület e részén 3 darab félig földbe mélyített épületet (Snr 400, 401, 402) tártunk fel. Az épületek szabályos téglalap alakúak, ívelt oldalfalúak és egyenes aljúak voltak. Bejáratnak, tapasztott felületnek, kemencének nem találtuk nyomát. A terület teljes területén 56 kisebb-nagyobb vermet is feltártunk. A Snr 446 gödörből 4-5 darab, gyengén kiégetett agyagnehezék került elő. A feltárás során 4 darab árok kisebb szakaszát bontottuk ki, melyeknek funkciójuk ismeretlen maradt. A terület D-i részén folytatódott a 8-9. századi késő avar temetőrészlet és a szarmata település objektumai. A korábban feltárt 35 sírgödör mellett 8 újabb sír vált ismertté. A sírgödrök téglalap alakúak, meredek falúak és egyenes aljúak voltak. Két sír (Snr 441,443) kivételével a sírok négy sarkában cölöphelyek kerültek elő (Szent Mihály lova). Tájolásuk ÉNy-DK-i. Kettő sírgödör kivételével a sírokat bolygatás érte. A sírokból öntött bronz övveretek, gyöngy nyaklánc, vascsat, orsógomb és edény került elő. Szinte az összes csontváz ételmellékletet (állatcsont, tojás) is kapott. A feltárás során kiderült, hogy a minősített régészeti megfigyeléssel és régészeti megfigyeléssel érintett területek a Mórahalom, Belső-járás, Holdi-tanya II. lelőhelyen elvégzett megelőző feltárással egy egységet, egy lelőhelyet képez. A feltárás munkatársai: Pópity Richárd, Varga Róbert és Bóka Péter régésztechnikusok voltak. Benedek András Mórahalom - Tanács István tanyája Sza, Kk Az 55. sz. főút Mórahalom elkerülő szakaszának építéséhez kapcsolódóan 2014. július 16. - 2014. szeptember 1. között megelőző régészeti feltárást végeztünk Mórahalom, Tanács István tanyája (KÖH azonosító: 29622, Mórahalom 64.) lelőhely területén. A próbafeltárás eredményei, valamint az ERD- ben megfogalmazott javaslatok alapján végül egy közel 314 m hosszú nyomvonalszakaszon végezhettünk megelőző régészeti feltárást. A feltárástól DK-re, Paluch Tibor vezetésével zajlottak a kivitelezés közbeni feltáró munkák. A megelőző feltárás során a kisebb bővítések, rábontások következtében 14485 m2 alapterület került feltárásra. AZ ÉRD keretében lehumuszolt szondák területét (1032 m2) ismét megnyitottuk. Ahogy a próbafeltárás, úgy a 30 napigvégzett megelőző feltárás során is egy változó intenzitású római kori szarmata település részlete került elő gazdag leletanyaggal. A szarmata település közel 929 jelenségét (839 objektum) több fázisra lehetett osztani. Bár adataink előzetesnek tekinthetők, annyi elmondható, hogy a településekhez 534 leletanyaggal biztosan keltezhető jelenség tartozott. A 395 db leletanyagot nem rejtő objektum pedig a betöltése, a telepen megfigyelt pozíciója alapján került a római kori besorolás alá. A római korszakhoz tartozó településen 11 ház, 7 épület, 603 gödör, 1 sír, 177 cölöphely és legalább 6 füstölőgödör került elő. Az intenzív megtelepedés első fázisát gödörcsoportok jelentették a területen. Ezek csoportokban kerültek elő a feltárás teljes területén (1. fázis). A terület átmeneti elhagyása után később ismét megtelepedő szarmaták már földbe mélyített házakat, gazdasági épületeket és ehhez igazodva kerítőárkokat, karámokat hoztak létre (2. fázis). Utóbbiak között számos nagyobb méretű is volt. Jelentős egy kettősárokkal kerített, NY-i bejárattal tagolt téglalap alakú nagyméretű karámárok. A szarmata telep gazdag volt leletekben. Ezek zöme állatcsont volt, de jelentős a kézzel, valamint korongon formált kerámia mennyisége is. A telepkerámiában a helyi készítésű anyag mellett mennyiségben és minőségben jelentősek voltak a római amphorák és a korabeli galliai provinciákból ideszállított terra sigillata díszkerámiák töredékei. Utóbbiak között egy Co[mitialisf(ecit)] felirattal bíró példány is előkerült. A Comitialis csoport a Kr.u.175 után kezdte meg a működését az Inn menti műhelyekben. A műhely a fénykorát 487
