A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben a Kr. u. 200 előtti időszakban élte. A telepen importként megjelenő kerámiák, a helyi kerámiák összképe, valamint a telepen talált fémleletek alapján az itt előkerült település a Severus- korban, azaz a II. század végén, a III. század közepe között élhette a fénykorát. Az 1. és 2. fázis időbeli határait, jellemvonásait csak a részletesebb elemzés után körvonalazhatjuk. A lelőhely objektum és leletgazdagsága azonban jó alapot kínálhat a szarmata települések kutatásához. A területen a római kori objektumok mellett elhanyagolható a középkorra datálható jelenségek száma. Két, a feltárás középső harmadában feltárt gödör, valamint a DK-i harmadban, a dűlőúttól DK-re szórványként előkerült érmék, madáralakos fejes ezüstgyűrű sorolható ebbe a korszakba. Pópity Dániel Mórahalom - Tanács István tanyája Sza, Á, Kk, Ú A Móra Ferenc Múzeum 2014. augusztus 12. és október 01. között végezte el a KÖH 29622 számú régészeti lelőhely minősített régészeti megfigyelését. Az ismert régészeti lelőhely északi részén, mintegy 14.000 m2-n, Pópity Dániel régész végzett megelőző régészeti feltárást. A minősített régészeti megfigyelés területe a megelőző feltárás területéhez déli irányban, mintegy 1.100 méter hosszan és kb. 30 méter szélességben kapcsolódott, az autóút É-D-i nyomvonalának és az azt kísérő szervízutak területén. A munkálatok során régészeti szempontból érdeminek nevezhető gépi munka, humuszolás csak az útpályát kísérő kétoldali vízelvezető árkok területén történt, mivel itt az építési mélység jelentősen meghaladta a geológiai altalaj jelentkezési. Az összes többi területen - értve ez alatt magának az úttestnek, illetve a szervízutaknak a területét - a gépi munka csak a kivitelezési mélységig történt meg. Azzal, hogy a területen két eltérő mélységű humuszolás történt, szakmai szempontok alapján nem nagyon lehet értékelni a lelőhelyet. Az útpálya két oldalán lévő árkok területén megfigyelt jelenségek a legtöbb esetben nem vagy csak alig voltak megfoghatóak az úttest humuszolatlan területén. így az esetleges településszerkezeti megfigyelések igen korlátozottnak mondhatóak. A csak az építési mélységig történő humuszolás haszna egyedül a fémkeresős kutatásban jelentkezett előnyösen. Ennek köszönhetően ugyanis nagy mennyiségű fémanyag (elsősorban fémpénzek, köztük ritkaságnak számító I. Mátyás érmek) látott napvilágot. A feltárás során több korszak emlékei kerültek elő. Ott ahol a gépi munka elérte az altalajt vagy a későbbi korszakok régészeti jelenségei mélyre nyúltak, napvilágot látott a szarmata korszak leletanyaga. Nem nevezhető igazán intenzívnek az emlékanyaga, inkább a megelőző feltárás területéhez kapcsolódóan jelentkezett nagymennyiségben. Itt-ott az útpálya területén is előkerült, de a korszak jelenségei elfedésre kerültek. Jellemzően méhkas alakú gödrök, kerítőárkok, épületek, kutak, stb. tartoznak az időszakhoz. A jelenségekben legnagyobb számban megfog- hatóan a késő Árpád-kor és a középkor emlékanyaga került elő. Ez a két korszak gyakorlatilag a minősített régészeti megfigyelés területén - váltakozó intenzitással ugyan, de - végig jelen volt. A korszakokban általánosnak mondható karám- és kerítőárkokon kívül, tárológödrök, kutak, stb. jellemzik a feltárást. Paluch Tibor Mórahalom - Ábrahám-tanya Br, Sza, Nk Az 55. sz. főút burkolat-megerősítés és párhuzamos kerékpárút építése kapcsán 2014. április 22. és 23. között Mórahalom keleti határában található Mórahalom—Ábrahám-tanya lelőhely (Azonosító: 72991) területén próbafeltárást végeztünk. A felmérésünk alapján 477,89 m2-t humuszoltunk le. A 40 és 70 cm között ingadozó humusz alatt, a homokosabb jellegű, foltokban szürkés agyagos altalajon, kisebb csoportokban végig kerültek elő régészeti korú objektumok. A régészeti feltárás nyomán egy szarmata kori település részlete bontakozottki. Mindösszesen 11 darab jelenséget számoltunk össze a szelvényben, amelyből keleten egy recens beásásnak minősült a benne talált síküveg töredékek alapján. A további 9 gödörből és egy darab árokrészletből szarmata leletanyag kerül elő. Az objektumok 488
