A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára
Fári Irén Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára leltárát. A Pallavicini (ma Kiss Ernő] utca 5. szám alatti négy szobás, konyhás, előszobás, fürdőszobás lakást háromfős család használta. A 45 tételt tartalmazó hagyatéki leltár hagyományos középpolgári életvitelnek megfelelő bútorösszetételt tükröz. A szobák funkciója a leltár tagolása szerint: hálószoba, szalon, mely egyben a férfi dolgozó szerepét is betöltötte, ebédlő és a 19 éves leány szobája.11 Güntner Péter a soproni hagyatéki leltárak földolgozása során megfigyelte, hogy a vendégfogadásra szolgáló, tisztán szalon funkcióban használtszoba gyakran kimaradta vidéki polgárság lakásából már a dualizmus idején is (Güntner 1997,21-31], A tanulmányunktárgyát képező Buday család esetében ugyanúgy, mint Winter Géza gyárigazgató lakásában a családfő dolgozó - vagy „úri" szobájában találhatók meg a szalongarnitúra darabjai, ez a szoba volta lakás legreprezentatívabb helyisége. Erre utal az a tény is, hogy a Winter-lakásban csak a szalonban volt szőnyeg, a hálóban és a gyerekszobában csak 3-3 futószőnyeget írtak össze.11 12 A szögletes nagy szőnyeget általában az ebédlőben találjuk a falivagy ingaórával, és a falat díszítő képekkel együtt. Nem tudjuk, mikor költözött a Buday család 11 CSMLIV. B. 1452.159.4/1937. A hálószobában két fényezett ágy, két fényezett szekrény, két éjjeliszekrény, toilette tükör, bőr díván, kis asztal és egy támlásszék, varrógép és egy fali kép alkotta a berendezést. A szalonban kapott helyet az íróasztal, a könyvszekrény 100 kötet különféle regénnyel, az ülőgarnitúra két bőr fotellel, három karosszékkel, kerékasztallal, ottománnal, ezeken kívül falióra, négy falikép és egy régi kis rádió, szőnyeg tette lakályossá a szobát. Az ebédlő szabvány módon berendezett: az asztal mellett nyolc támlás szék, kredenc, tálaló, kiegészítő bútorként kisasztal és faldekorációként tíz kép szerepel a leltárban. Két ablakos helyiségre utal a két függöny megléte. Egyedül ebben a szobában volt a függönykarnis fából, a többiben réz karnis tartotta a függönyt. A 19 éves lány szobájában pirosra festett szekrényt, kis üvegezett állványt, kis toilette tükröt, kis könyvszekrényt, gyermekágyat, egy éjjeliszekrényt, kerek asztalt és négy karosszéket találunk virágállvánnyal és nippeket, dísztárgyakat (valószínűleg az üvegvitrin tárgyai], közelebbi megnevezés nélkül. Minden szobában volt 1 villanylámpa, a konyhában gáz resó. 12 A padló fedése szőnyeggel, főként nagyméretű szőnyeggel a 19. század derekáig csak a legfelsőbb társadalmi rétegnél volt divat. A polgárság csak kisméretű és kevés szőnyeget használt a biedermeier idején is. A század végére a gyári előállítási futószőnyegek olcsóbb áruk miatt szélesebb rétegek számára váltak elérhetővé. (Mialkovszky 1981, 80] a Zerge utca 19. számú, (ma Batthyány utca 23. sz.] kétemeletes házba (4. kép]. Az 1933-as Szegedi Címtárban Buday Árpád lakhelye még a Tábor utca 3. szám alatt volt. A professzorok házából az 1930- as évek végére nagyrészt kiköltöztek az egyetemi tanárok, mivel jobb lakáskörülményeket tudtak maguknak biztosítani. Buday Árpádék Zerge utcai lakása az apa munkahelyének, az egyetem bölcsészettudományi karának közvetlen közelében van. Ebben a lakásban készültaz Árvaszéki Iratok között található hagyatéki leltár a családfő halálakor, 1937. április 7-én. A múzeum gyűjteményében lévő négy fénykép is ezt a lakást dokumentálja. Ekkorra már öt főre csökkent a család létszáma az előző évi tragédia miatt, ugyanis a másodszülött fiú, Kálmán, aki középiskolai tanári képesítéssel, doktorátussal az Országos Levéltárban dolgozott, 1936 júliusában, 28 éves korában meghalt. Talán ez is hozzájárult az apa, Buday Árpád betegségének felgyorsulásához, a gyomorrák elhatalmasodásához. A legidősebb fiú, a jogász végzettségű György apja halálakor Rómában művészeti ösztöndíjas, Margit 19 éves orvostanhallgató, Árpád 18 éves tanuló volt. A helyiségek elrendezésének módjára a hagyatéki leltárból13 nem kapunk választ, az egyes szobák funkciójára is csak következtetni tudunk a bútorféleségek alapján, mert mint a legtöbb lakás leltáránál nem különítették el szobánként a berendezési tárgyakat, de a leltározást többnyire azonos elvek szerint, szinte körbejárásszerűen készítették el. A fényképeken látható helyiségek berendezése azonban teljesen beazonosítható a leltárral. Az írott és képi dokumentumokat összehasonlítva a Zerge utcai lakás öt szobás volt, a helyiségek használata szerint szülői hálószobát, szalon/ dolgozószobát, ebédlőt, a fiúk szobáját és a leány lakószobáját ismerjük föl. A fényképek hátulján tintaceruzás kézírás (valószínűleg Budayné írása) megerősíti az elmondottakat, és még további lényeges információkat tartalmaz, a képek készítési évét és a lakás helyét a házban. A helyiségek: háló, „drága Api szobája" (szalon), utána ebédlő, „Pipike szobája” (Buday Kálmánt nevezték így a családban), utána „Babáé” (Margit szobája) „a Zerge u. 19. II. levő boldog otthonban Szeged 1937." A kép 13 CSML IV. B. 1452.3973/943. 200
